A kommunizmus idején, a magyarországi első ötéves terv többek között a citrusfélék termesztését is előirányozta, ennek értelmében a kísérletek már 1949-ben megindultak. Magyarországon olyan területet kerestek, amely szélvédett, megfelelő a páratartalom és az elhelyezkedés. Erre a célra a Balaton vidékét találták ideálisnak, ezáltal a keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kertészeti Osztálya meg is kezdte az előkészítést: a terület meghatározását, az oltványok előállítását, idézte fel a történteket a sonline.hu.
A cikk szerint mindennek eredményeként 1951-ben Keszthelyen, Tihanyban és Akaliban citrom, mandarin és narancsoltányokat telepítettek, két kataszter holdnyi területen.
A korabeli szakemberek véleménye ugyanis úgy szólt,
a citrom páraigényes növény, ezért üzemszerű termesztését a páradús helyeken indítják meg. Erre a célra a Balaton északi oldala a legmegfelelőbb, ahol a szükséges öntözés is biztosítható. Akaliban, Tihanyban, Keszthelyen és Villányban létesítettek citromtelepeket. A tihanyi telepen egészen kiváló a helyi időjárás, itt a citrom szabadföldi termesztésével kísérleteznek.
Emellett még a Szovjetunióból is érkezett több ezer darab oltvány, így 1952-ben a kísérletet Badacsonyra is kiterjesztették. Ekkor még úgy gondolták: „az egész Balatonvidékére citrom- és narancsültetvényeket telepítenek és megkezdik e gyümölcsök jövedelmező nagyüzemi termesztését.”
A sonline.hu korabeli híradásokra azt írja, a hideghez szoktatási módszer mellett az ún. árokba ültetést – a védettség miatt – is alkalmazták. Az egész elmélet természetesen a Szovjetunióból, Trofim Liszenko végzettséggel nem rendelkező agrármérnöktől származott. Magyarországon a telepítéseket Porpáczy Aladár, a Fertődi Kísérleti Gazdaság vezetőkutatója végezte. De nem csak azért lett deficites a szakértelem nélküli vállalkozás, mert már az első fagyos télben elfagytak az oltványok, hanem mindez a szőlőtermőterületek korlátozásával is járt.
Az első sikertelen termőév azonban nem az elképzelés feladását hozta, hanem a még inkább fokozottabb telepítést. Természetesen a sikertelenség tovább folytatódott, de a szovjetek mégis kíváncsiak voltak az eredményekre, ezért Fertődön a Kísérleti Állomáson egy megrendezett szüretet tartottak a delegációnak.
Sztálin halála és a diktatúra enyhülése sem hozott törést a hazai és balatoni citrustermelésben, hiszen 1954 év elején is írt a sajtó a keszthelyi kísérleti telepről. A későbbiekben viszont – nem beismerve a kudarcot – már híre-hamva sem volt a nagy energia- és pénzráfordítással vezényelt tavi déli gyümölcs termesztésnek.
És ha már Balaton, a hétvégén Füreden megválasztották az Anna-bál szépét, aki egy budapesti lány lett, ahogy az is friss hír, hogy egyre gyakoribb a vaddisznó a tóban.
