A tűzifa évszázadok óta az egyik legkedveltebb fűtőanyag – megújuló, természetes és kellemes meleget ad. De nem mindegy, hogyan bánunk vele. Ugyanabból a farakásból lehet hatékony, tiszta égésű tüzelés – vagy pocsék hőleadás és kormos kémény.
A különbség sokszor nem a fafajtában, hanem a tárolásban, a nedvességtartalomban és a feldolgozás módjában rejlik – írja a Nemzeti Tűzifa.
Nem mindegy, hogy mennyire nedves a fa
A frissen kivágott tűzifa akár fele részben víz is lehet. Ez a víz égetéskor elpárolog, és ezzel együtt az energia is elpazarolódik. Ahelyett, hogy meleget termelne, a fa először saját vizét próbálja elforralni.
A nedves fa ráadásul kormol, füstöl, és lerakódásokat okoz a kéményben, ami hosszú távon tűzveszélyes is lehet.
A jól kiszárított tűzifa ezzel szemben hatékonyan és tisztán ég. Az ideális nedvességtartalom 20% alatt van, amit legalább egyéves, szellős tárolással lehet elérni.
Szárítás és tárolás: a jó tűzifa titka
A fa nem szárad meg magától, ha a kert sarkába dobjuk. A megfelelő tárolás legalább olyan fontos, mint maga az alapanyag.
Időben szerezzük be: a legjobb, ha a fát legalább egy évvel a fűtési szezon előtt vásároljuk meg.
Szellős, napos hely: a farakás legyen fedett, de jól átszellőző – így nem ázik el, de a levegő is járja.
Ne közvetlenül a földre: tegyük raklapra vagy keresztfákra, hogy alulról is szellőzzön.
Takarás okosan: a tetejét fedjük le ponyvával vagy hullámpalával, de az oldalakat hagyjuk nyitva, különben bepárásodik. Így a fa nem penészedik, és a szárítás valóban hatékony lesz.
A hasított fa gyorsabban szárad. A kisebb darabokban a nedvesség könnyebben távozik, és a gyújtás is egyszerűbb velük.
Ha gyorsan szeretnénk jó tüzet, érdemes a fát különböző méretűre darabolni – a kisebb hasábok segítenek begyújtani, a nagyobbak pedig tartós hőt adnak.
Nem mindegy, miből rakjuk a tüzet
A fűtőérték szempontjából a fafaj is sokat számít.
Keményfák (tölgy, bükk, gyertyán): lassan égnek, magas hőt adnak, ezért gazdaságosabbak.
Puhafák (fenyő, nyár, nyír): gyorsabban égnek, hamarabb leégnek, de könnyebben gyúlnak – begyújtáshoz ideálisak.
A legjobb megoldás, ha kemény- és puhafát kombinálunk: a puha fával begyújtunk, a keményfa pedig tartja a meleget.
A kályha is számít
Hiába a legjobb fa, ha a tüzelőberendezés nincs rendben.
A rendszeres kéménytisztítás, a levegőellátás beállítása és a jó karbantartás mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fa a lehető legtöbb hőt adja le – és ne a füstbe menjen az energia.
Korábbi cikkünkben összehasonlítottuk a fa, szén és biobrikett fűtőértékét, megírtuk, hogy a pécsiek szavazhattak, hogy tűzijátékot vagy tűzifát szeretnének, illetve hogy rászorulók kapták az esztergomi Bazilika tűzifából készülő adventi koszorúját.
