A Megyer-hegyi tengerszemet sokan Magyarország egyik legkülönlegesebb kirándulóhelyeként emlegetik, és nem véletlenül. A Sárospatak fölött húzódó hegy tetején megbúvó, zöldeskék vizű tó első látásra úgy hat, mintha egy természetes hegyi tengerszem lenne. Pedig valójában egy régi malomkőbánya területén alakult ki, és a kőfejtés abbahagyása után lassan feltöltődött csapadékkal és talajvízzel.
A meredek, helyenként 70 méter magas sziklafalak között megtalálható kis tó olyan, mint egy zárt világ. Bár az év bármely szakában kellemes úti cél, talán ősszel mutatja a legszebb arcát: ilyenkor a környező erdők vöröses-barnás lombszínei különösen jól érvényesülnek a tó sötétzöld vizével. A hűvösebb időben nyugodtabb a környék, kevesebb a látogató, így nyugodtabban tudjuk élvezni a sétát és a kilátást.
Egy gleccsertónak tűnő bányató
A „tengerszem” elnevezés sokakat megtéveszt: a Megyer-hegy mélyedésében álló tó nem gleccser eredetű, hanem egy hajdani malomkőbánya gödrében gyűlt össze az esővízből. A hely azonban tényleg olyan, mintha egy magashegyi tó mellett állnánk.
A környék földtani története egészen a miocén korig nyúlik vissza, amikor vulkáni működés formálta a Zemplén dombjait. A riolittufa keménysége miatt hamar kiderült, hogy kiváló malomkövek faraghatók belőle. A pataki malomkő több száz éven át keresett árucikk volt egész Európában, és egészen 1907-ig folyt a kitermelés. A bányászat nyomai – a kőfejtő falai, a félbehagyott vágatok – ma is ott vannak a tó körül, különös hangulatot adva a tájnak.
A munkálatok befejezése után a bánya lassan megtelt vízzel, és az idők során kialakult az a különleges élőhely, amelyet ma Megyer-hegyi tengerszemként ismerünk. A vízszint természetes módon változik, hiszen csupán csapadék táplálja. Jellegzetes árnyalatát a környező tölgyesekből a vízbe oldódó színanyagoknak köszönheti.
A terület 1997 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, hiszen nemcsak földtani, hanem növénytani és zoológiai szempontból is értékes. A tó környéke ma már egy önálló kis ökoszisztéma, amelyben a természet visszahódította a korábban ember által alakított teret.
Rövid séta, látványos útvonal
A tengerszemhez vezető út nem hosszú és bár van benne kaptató, rövid idő alatt és különösebb edzettség nélkül bejárható, akár gyerekekkel is teljesíthető program. A parkolótól nagyjából 20-30 perc alatt érünk fel a tóhoz vezető ösvényen.
A víztőkörhöz egy függőleges falú, mély sziklafolyosón keresztül érkezünk, amit egykor a fenékvíz lecsapolására szántak.
Tanösvényen sétálhatjuk körbe az évszázadok alatt létrejött tájsebet, ahol infótáblákon olvashatunk a bánya létrejöttéről, a kőfejtési technikákról, illetve az itt dolgozó munkások mindennapjairól. A falakkal körbezárt víztükör minden irányból lenyűgöző képet mutat, de a legfantasztikusabb látkép talán az ösvény legmagasabb kilátópontjáról a tárul elénk.
A kilátó még ennél is tovább fokozza az élményt: 18 méter magas tornya mögött a Zemplén hullámzó vonulatai és a távoli települések tárulnak fel.
Különleges élmények a tengerszem körül
A Megyer-hegy mára nemcsak a túrázók kedvelt célpontja. A bányafalakra via ferrata pályát építettek ki, amely a kalandvágyóknak tartogat izgalmakat. A drótkötéllel biztosított útvonal a tó fölött vezet, így aki vállalkozik rá, igazán ritka perspektívából láthatja a tájat.
Hasznos tudnivalók a kiránduláshoz
Ősszel érdemes rétegesen öltözni, mert a tó környékén a sziklák miatt hűvösebb lehet a levegő, és a szél is könnyebben utat talál. Az ösvény több helyen köves, csúszós lehet, ezért célszerű kényelmes túracipőben indulni. Babakocsival nem járható.
A terület természetvédelmi oltalom alatt áll, így a kijelölt útvonalakról nem szabad letérni, és kutyát is csak pórázon lehet sétáltatni.
A kirándulás végén érdemes Sárospatak belvárosában vagy a Rákóczi-vár környékén sétálni egyet, így egy fél napos, tartalmas programot kapunk.
Rengeteg kirándulóhelyet bemutattunk már, így a Tatai Fényes Tanösvényt, a Tatai várat vagy a Csókakői várat.
