Egy 2017-es német kutatás megdöbbentő adatot közölt: egy átlagos konyhai szivacsban több baktérium található, mint a WC-csészében. A mikroorganizmusok száma akár több millió egy négyzetcentiméteren. Ez a mikrobiális sokaság nem pusztán érdekesség – komoly higiéniai kockázatot jelent a háztartások számára, írta a green.hu.
A szivacs porózus szerkezete tökéletes élőhelyet teremt a baktériumok számára
A sejtfalak apró nyílásai és kapillárisai úgy működnek, mint egy végtelen barlangrendszer: minden mosogatáskor bejut a szerves anyag, a zsír, az ételmaradék, amely a baktériumok tápláléka. A nedvesség megmarad, a hőmérséklet pedig a legtöbb mikroorganizmus számára ideális.
Kémiailag a folyamat még érdekesebb
A szivacs belsejében mikroanaerob környezet alakul ki, vagyis oxigénszegény apró zsebek. Itt olyan baktériumok is tenyésznek, amelyek a mindennapi felületeken ritkán fordulnak elő. A zsír molekulák bomlása során illékony zsírsavak keletkeznek, amelyek az orrunk által érzett penészes, savanykás szagot adják. A biofilm – vagyis a baktériumok által termelt nyálkás réteg – rátelepszik a szivacs rostjaira, és ellenállóvá teszi a mikroorganizmusokat a hagyományos tisztítószerekkel szemben.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ételkészítés közben gyakran egymás után érintkezik a szivacs húslével, zöldségmaradékkal, szószokkal és mosogatószerrel. Ez a folyamatos „tápanyag-injekció” tovább erősíti a baktériumkolóniák túlélését.
Miért veszélyes mindez?
A konyhai szivacs nem pusztán kellemetlen szagú lesz. A patogén, vagyis betegséget okozó baktériumok – köztük az E-coli, a szalmonella vagy a campylobacter – könnyen megtelepedhetnek benne. Ha ezek visszajutnak a tisztítani kívánt felületekre, fertőzési lánc alakul ki: így kerülhet a baktérium a vágódeszkára, onnan az ételbe, végül az emberi szervezetbe.
A biofilmréteg miatt a baktériumok nemcsak túlélnek, hanem gyorsan szaporodnak is, így akár pár óra alatt megduplázódhat a populáció. A penészedés pedig már a gombák belépése a rendszerbe: spóráik belélegezve allergiát, irritációt, érzékenységet válthatnak ki.
Az ajánlott csereidő 1–2 hét
A fertőtlenítés soha nem helyettesíti a cserét. A kutatások szerint a biofilm a tisztítás után gyorsan visszanő, így a szivacs „újrakezdi” a kolonizációt.
Ha sok húst vagy tejterméket dolgozunk, akár heti cserére is szükség lehet. Amint kellemetlen szagú lesz a szivacs, már túl van a biztonságos határon.
Mint azt megosztottuk, így lesznek hónapokig tiszták az ablakaid, csak ez az egy összetevő kell hozzá, valamint arról is beszámoltunk, hogy mitől lesznek újra hófehérek a konyharuhák.
