A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet kutatói egy nemzetközi folyóiratban megjelent friss tanulmányban számolnak be albínó erdei siklók jelenlétéről Magyarországon.
Facebook oldalukon közzétett bejegyzésükben azt írják, hogy az albinizmus a sötét színanyag (melanin) képződésének veleszületett zavara, ami a kültakaró világos, fehéres színezetét okozza. Emellett az albínó állatok szivárványhártyája jellemzően vörös színezetű, a szemben található erek láthatósága miatt.
Azonban, a sötét pigmentek hiánya nemcsak különleges színt, hanem több egészségi problémát is okoz, illetve a ragadozók számára ezek az állatok feltűnőbbek. Ebből kifolyólag az albínó állatok igen ritkán figyelhetők meg a természetben
– fogalmaznak.
Az erdei sikló (Zamenis longissimus) Magyarország második legnagyobb testű őshonos siklófaja. Hosszuk elérheti a 120 centimétert, de akár 2 méteresre is megnőhetnek. A felnőtt egyedek háta tipikusan barnás, sárgás olívazöld, míg hasuk világossárga.
Az albinizmus jelensége náluk is megfigyelhető, melyet több európai országban már leírtak, viszont Magyarországon még nem publikáltak ilyet.
2025 májusában a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben figyeltek meg egy fehéres, halványsárgás, rózsaszínes, pirosszemű egyedet, amelyet fotózást követően vissza is engedtek a természetbe. Feltételezhetően a terület elszigeteltsége és a ragadozók alacsonyabb száma miatt a kert területén több alkalommal is megfigyeltek albínó egyedeket
– olvasható a bejegyzésben.
Érdekesség, hogy a kutatók több hazai közösségi csoportban is találtak észleléseket albínó erdei siklókról, melyeket szintén összegyűjtöttek a megjelent publikációban. Ezek a megfigyelések hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük ezeknek a különleges színváltozatoknak az előfordulását vadon élő állatokban.
Korábban egerészölyv és erdei sikló élet-halál harcát fotózták le a Börzsönyben, és volt arra is példa, hogy siklók fészkelték be magukat egy erdőszéli vályogházba.
