A zsellérközök a 18-19. században jelentek meg először, ma Magyarországon csak Gyöngyös város településén található ez a településforma. Ehhez hasonlót csak az erdélyi Kézdivásárhelyen lelhetünk.
De mi is az a zsellérköz? Ez egy rendkívül egyedi településfajta, Bél Mátyás történetíró szavaival:
Az utcák kereszt alakban szelik egymást, ezekből is apró, szűk utcák, közök torkollanak beléjük.
Ez a szerkezeti forma Gyöngyösön már a 18. század közepétől kialakulóban volt. A város területe már a középkorban is szűkös és zsúfolt volt, többnyire ezért alakultak ki a zsellérközök. Emellett akkoriban az adót telkekre rótták ki, így akkor is ugyanannyit kellett adózni, ha több ház volt a telken. Ezután az építkezési forma egyre jobban elkezdett terjedni a területen. A század végére a Petőfi utca, a Szent Bertalan út, a Kossuth út, illetve a Dózsa György út határain épültek meg a keskeny közök. Ezen felül zsákutcás közök is voltak a Vachott Sándor és a Kossuth utcák egy részén – idézi fel a Kékes Online.
A „zsellér” elnevezés az utcák egykori régi lakóira utal vissza. A parasztság alsó rétegét tették ki, jobbágyok voltak, nem rendelkeztek földekkel, ezért pénzért cserébe munkát végeztek a telkeken.
Néhány itt lakót is megkérdeztünk, milyenek az itteni körülmények, és szeretnek-e itt élni.
„Már több mint tíz éve élünk itt a zsellérközökben. Mióta 2016-ban felújították a környéket, sokkal jobban érezzük magunkat, a környezet is kellemesebb lett. Ezelőtt mindenhol állt a víz, ha esett az eső, ma már szerencsére a járdák is rendben vannak az új vízelvezető rendszernek köszönhetően” – mesélte egy hölgy, hozzátéve: „A parkoló nagy előrelépés, korábban alig tudtunk megállni a környéken, akkor is csak sárban. Ezzel a látvány is javult.”
Egy másik helyit is megkérdeztünk a közbiztonságról, ő így nyilatkozott a mindennapi életről: „Már pár éve itt lakom, a környék sokat fejlődött, de kellemetlen tapasztalatokkal is gazdagodtam. Az utak szépek, viszont a biztonság nem az igazi” – mondta. „Az utóbbi években elég sok betörés és lopás volt a környéken. Erre nagyon sokan panaszkodnak, sok itt lakó is fél. Szerintem több rendőr kellene, illetve térfigyelő kamerák is segíthetnének, így a helyiek is sokkal jobban figyelnének egymásra.”
Interjú a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóival
Majdnem 300 másodéves építészmérnök hallgató érkezett Gyöngyösre a Budapesti Műszaki Egyetemről (BME), hogy megismerjék a sajátos településszerkezetet, és egy projekt formájában egy épület tervezését hajtsák végre.
Kello Virág, a projekt egyik tagja így nyilatkozott a féléves feladatukról:
A zsellérközök Gyöngyös egyik legérdekesebb építészeti elemei, nagy örömmel tölt el, hogy ezzel a területtel kell dolgoznunk a félév során. A projekt fő témája az, hogy egy minimum 4 fős lakóházat kell terveznünk egy üres telekre. Az enyémben egy rajztanár anyuka, egy festő apuka és két tinédzser gyermekük él. A ház lakóiról szabadon dönthettünk
– mesélte a budapesti lány a munkájáról.
„A háznál az is fontos kritérium, hogy ne ugorjon ki a gyöngyösi környezetből, de valamilyen módon mégis egyedi legyen” – fűzte hozzá a tanuló. A lány a saját vázlattervét is megosztotta velünk, amely az épület elterülésének körülményeit mutatja be. A Lakóépülettervezési Tanszék utolsó éves hallgatói a város más látványosságaival foglalkoznak. Van, aki a kisvasúttal, a zsinagógával, vagy épp a kaszinó épületének alapos megismerésével dolgozza fel a féléves kötelezően elkészítendő projektet.
A tervrajzok
Más másodéveseket is megkérdeztünk, hogy milyen módon tervezik meg ezt a különleges feladatot. Andrási Mátyás a következőket osztotta meg: „Idén az egyetem hallgatóinak a zsellérközök romos, vagy üres telkeire kell házakat tervezniük. Ezeknek be kell illeszkedni a környéken lévő más házak környezetébe. Az én elképzelésem szerint a ház tükrözi az ottani régies, mesebeli hangulatot. Valamilyen foglalkozást is ki kellett választanom, ehhez illő épületet kell terveznem. Nekem ez a kőfaragó mesterség volt” – tette hozzá a fiú a részleteket.
Végh Erika szintén beavatott minket néhány kulisszatitokba és saját elképzeléseibe, aki egy botanikus kutatócsoportnak dolgozik.
Azért ezt a terepet választottam, mivel a Mátra lábánál fekszik, ezzel tökéletes kutatóterepet biztosít számomra. Az én házamban egy tapasztalt, állandó mentorom lakik, aki segíti a munkámat, mellette három diák kap szállást. Ez kissé kollégium jellegű
– részletezte a hallgató.
„Az itt lakó diákok időszakosan cserélődnek, akár valamilyen ösztöndíj program keretei között, vagy ha csak simán tapasztalatszerzés céljából.”
A rendkívül különleges koncepciómakettjéről is mesélt, mely kissé eltér az eddig látottaktól: „Ez egy vasakkal összetartott kettétört követ ábrázol, a ház maga is erre reflektál. A zsellérköz jellegzetessége ugye, hogy keskeny és hosszúkás házakból áll a terület, én is egy ilyen telekre tervezek. Egyik végében a mentoromnak tervezek egy különálló lakóházat, a telek másik végében pedig a diákoknak készült tér kap helyet” – ismertette lelkesen a tervét.
Ezt a két területet pedig egy üvegház köti majd össze, ez biztosítja a munkateret is. A köves makettemmel egy indusztriális hangulatot szeretnék teremteni úgy, hogy otthonos is legyen a ház egyben.
