A tartós hideg, a hóval borított táj sokak számára inkább kellemetlenséget jelent, mint örömöt. A mindennapokat nehezíti, a közlekedést lassítja, és gyakran hosszabbnak érezzük tőle a telet. Az erdők szempontjából azonban egészen más a helyzet: a havas, fagyos időszak kifejezetten kedvező, sőt több szempontból nélkülözhetetlen – írja az Ipolyerdő.
A fagy teherbíróvá teszi az erdei talajt
Télen, amikor a talaj átfagy, jelentősen megnő a teherbírása. Ez különösen fontos az erdőgazdálkodásban, hiszen ilyenkor lehet a legkisebb környezeti kárral elvégezni a szükséges munkákat. A fagyott talajon a munkagépek nem hagynak mély nyomvályúkat, nem sérül a felszín, és a fák gyökérzete is védve marad.
Ennek köszönhetően a téli munkavégzés után tavasszal gyakran nyoma sincs annak, hogy az adott területen korábban fakitermelés vagy más erdészeti beavatkozás történt.
A hótakaró természetes védelem
A hó nem csupán elfedi a talajt, hanem szigetel is. A vastag hótakaró alatt a talaj hőmérséklete kiegyenlítettebb, a fagyhatás kevésbé szélsőséges. Ez különösen fontos a fiatal csemeték, valamint az erdei magok – például a makk – számára, amelyek így biztonságosabban vészelik át a telet.
A hirtelen lehűlések és a kiszáradás veszélye is csökken, ami javítja az erdők természetes megújulásának esélyeit.
A hideg visszafogja a kártevőket
A tartós fagy az erdei ökoszisztéma „karbantartásában” is szerepet játszik. Számos kártevő és kórokozó kevésbé éli túl a hideg teleket, így nem tudnak tömegesen elszaporodni. Enyhe telek után gyakrabban fordul elő, hogy egyes rovarfajok vagy betegségek komoly károkat okoznak az erdőkben.
A fagy és az olvadás váltakozása emellett javítja a talaj szerkezetét is: a felső rétegek fellazulnak, ami tavasszal kedvez a gyökérnövekedésnek és a víz befogadásának.
Az olvadó hó értékes víztartalék
A hó olvadása lassú folyamat, ami nagy előnyt jelent az erdők számára. Az olvadékvíz fokozatosan szivárog be a talajba, mélyebb rétegekbe is eljut, és hosszabb időre ott marad. Ez stabil vízkészletet biztosít a növényzetnek, amely különösen a nyári aszályos időszakokban válik fontossá.
Ez a természetes vízutánpótlás sokkal hatékonyabb, mint a hirtelen lezúduló eső, amely gyakran gyorsan lefolyik a felszínről.
Miért számít „jó télnek” a hideg?
Az erdők életciklusában a tél a nyugalmi időszak. Ilyenkor zajlanak azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a tavaszi növekedést. A havas, fagyos tél segít megőrizni a talaj állapotát, védi a fiatal növényeket, csökkenti a kártevők számát, és biztosítja a vízkészletek feltöltését.
Ezért az, ami az ember számára sokszor kényelmetlen, az erdőknek stabilitást és hosszú távú biztonságot jelent. Egy valóban hideg tél után az erdők tavasszal általában jobb állapotban kezdik az új vegetációs időszakot.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk már a Sydney partjainál lebegő erdőt, írtunk arról, hogy egy 90 méteres mosolygó arc bukkan elő az őszi erdőben és öncsonkítást végeztek a fák a Kékesben.
