Egy hosszú műszak után sokan számítanak arra, hogy otthon végre nyugalomban pihenhetnek. A rendszeres zajongás – legyen szó hangos zenéről, fúrásról vagy más zavaró tevékenységről – azonban jelentősen rontja az életminőséget. Ilyen esetekben a csendháborítás bejelentése jelenthet megoldást, különösen akkor, ha az előzetes, békés kérés nem vezet eredményre, írja a hovege.hu.
De mikor minősül valóban csendháborításnak egy helyzet, és milyen lehetőségei vannak annak, aki jogszerűen szeretne fellépni ellene?
Csak este 10 után számít csendháborításnak a zajongás?
Sokan azt hiszik, nap közben minden zaj megengedett, pedig ez nem így van. Csendháborítás nem kizárólag az esti órákhoz kötődik. Jogilag akkor valósul meg, ha valaki indokolatlanul olyan zajt kelt, ami alkalmas mások nyugalmának megzavarására, napszaktól függetlenül.
Vagyis nem csak az számít, mikor történik a zajongás, hanem az is, hogy annak mértéke mennyire zavarja a környezet nyugalmát.
Fontos azonban tudni, hogy ezek az értékek az általános szabályozást jelentik. A helyi önkormányzatok és a társasházak ennél szigorúbb előírásokat is bevezethetnek. Gyakori például, hogy egyes településeken korlátozzák vagy teljesen tiltják a szombati fúrást, illetve pontosan meghatározzák, mikor lehet füvet nyírni.
Társasházak esetében az is előfordul, hogy napközbeni pihenőidőt rögzítenek a házirendben, így ezekben az időszakokban akkor is tilos lehet a zajongás, ha az egyébként a jogszabályi időkereten belül történne.
Kit kell értesíteni?
Ha a zajongás először fordul elő, érdemes először udvariasan jelezni a problémát. Sokszor előfordul, hogy a szomszéd nincs is tudatában annak, mennyire áthallatszik a zaj. Ideális esetben egy nyugodt beszélgetés önmagában megoldja a helyzetet.
Amennyiben a probléma rendszeresen visszatér, a közös képviselő bevonása az indokolt. A társasházi törvény lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak közösen szabályozzák az együttélést. Sok házban létezik úgynevezett pihenő- vagy „sziesztaidő” – jellemzően például 13 és 15 óra között –, amikor kifejezetten tilos a zajongás. Ezeket a szabályokat gyakran az idősek és a kisgyermekes családok védelmében vezetik be.
Ha a házirend egyértelműen rögzíti ezeket az időszakokat, a csendháborítás kezelése – és szükség esetén a bejelentése – jóval egyértelműbbé és egyszerűbbé válik.
A társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) nem lehet ellentétes a helyi önkormányzati rendeletekkel, ugyanakkor azoknál szigorúbb szabályokat is megállapíthat az együttélés nyugalmának érdekében.
Ilyen lehet például minden olyan tevékenység megtiltása, ami alkalmas a lakótársak nyugalmának megzavarására. Ez nemcsak jogi keretet ad a fellépéshez, hanem egyértelmű hivatkozási alapot biztosít a lakók és a közös képviselő számára is.
A közös képviselő bevonása ráadásul leveszi a közvetlen konfliktus terhét a szülők válláról. Így nem személyes vitaként jelenik meg a probléma, hanem a ház szabályainak betartatásáról van szó. Vagyis nem kell „rossz szomszéddá” válni. A közös képviselő hivatalos fellépése segít megőrizni a mindennapi együttélés békéjét.
Csendháborítás bejelentése: mikor és hogyan hívjunk rendőrt?
A rendőrség értesítése mindig utolsó eszköz, de vannak helyzetek, amikor nincs más megoldás a nyugalom biztosítására. Fontos tudni, hogy a bejelentést akkor érdemes megtenni, amikor a zajongás éppen zajlik, és más módon nem szüntethető meg.
A hívás során el kell mondani a pontos címet, és röviden le kell írni a zaj jellegét. A kiérkező rendőrök mérlegelik a helyzetet, és a zaj mértékétől, jellegétől függően helyszíni bírságot szabhatnak ki, vagy szükség esetén feljelentést is tehetnek.
Ha a probléma hosszú távon fennáll, érdemes dokumentálni az eseteket: naplót vezetni, hangfelvételeket készíteni, valamint más lakókat is bevonni. A hatóságok általában komolyabban veszik azokat az ügyeket, ahol több lakásból érkezik azonos panasz.
A folyamatos zaj, a kialvatlanság és a feszültség hosszú távon mindenkire komoly terhet róhat. A nyugalom nem kiváltság, hanem alapvető jog.
Korábban megírtuk, van olyan város, ahol megszabják, hova ültethetünk fát, és arról is írtunk, beleszólhat-e a szomszéd, hogy lehet-e kutyánk vagy macskánk a társasházban?
