Egy különleges és szépséges virág bújik meg a Gellért-hegyen, amely sehol máshol nem bontogatja szírmait az országban. Ez a sárgás habszegfű, amely ráadásul szépen rejtőzködik is a kíváncsi szemek elől: teljes pompájában csak a korán kelők gyönyörködhetnek, ugyanis a szirmok meleg, napsütéses időben nagyon hamar összepöndörödnek, így szinte teljesen észrevétlen tud maradni az év folyamán.
Jellemzően a Balkán-félszigeten előforduló növény Magyarországon rendkívül ritka – csak a Gellért-hegyen előforduló – fokozottan védett virág egyedszáma az utóbbi évtizedben drasztikusan csökkent. A Duna-Ipoly Nemzeti Park számolt be arról, hogy a Citadella több éve zajló fejlesztésének keretében nyílt lehetősége az igazgatóságnak hatósági engedélyek alapján a maggyűjtésre és a szaporításra.
Az ELTE Füvészkert dolgozóinak gondos munkája révén felcseperedő tövek 2025-ben – az aktív megőrzés első lépéseként – DINPI szakértője által irányított munka során kialakított élőhelyeken kerültek kiültetésre a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda közreműködésével.
Felkerestük a nemzeti parkot, akiktől megtudtuk, hogy jelenleg 50 alatti az egyedszáma a Gellért-hegyen a sárgás habszegfűnek.
A pontos előfordulási helyét sem a természetes, sem a telepített állományok esetében védelmi okok miatt nem szeretnénk reklámozni, mivel a legnagyobb veszélyt a faj fennmaradásának szempontjából jelenleg az élőhelyük széttaposása jelenti
– mondta el a Csáky Péter természetvédelmi terület-felügyelő.
A szakember kiemelte, hogy a jelenlegi kritikus helyzet miatt – és ahogy azt az igazgatóság a honlapján is írta – a faj megőrzésének kezdeténél állnak.
Ha sikeressé válik az aktív beavatkozás első lépcsője, akkor a Gellért-hegy területének kezelőivel (Főkert, Várkapitányság) együttműködve, az ELTE Füvészkert közreműködésével további helyszíneken is tervezünk kiültetést/visszatelepítést. E helyszínek közül pedig tervezünk olyat, ahol az érdeklődők számára is megcsodálhatóvá válik majd ez a ritka növény.
Csáky Péter elmondta azt is, hogy ismereteik szerint jelentősebb állomány élt a Gellért-hegyen – 1863-tól ismert az itteni előfordulás -, sőt egyes leírások szerint a XIX. század végén és XX. század elején megjelent a faj a budai és pesti romos házakon is. A legközebbi természetes előfordulása a sárgás habszegfűnek a Déli-Kárpátokban található.
A klímaváltozásból adódó változások – mint például az aszályos, forróbb nyarak – e faj fennmaradására is hatással lehetnek, de jelenlegi drámai helyzetét elsődlegesen az emberi tudatlanság és nemtörődömség – a sziklákra felmászók, figyelmetlenül kaszálók –, valamint a tudományos kíváncsiság (szakmai fotósok, érdeklődők) miatt bekövetkező taposás és ebből eredő élőhely-degradálódás okozza
– jegyezte meg a szakember hozzátéve, hogy életmódjából adódóan sziklákon, vagy azok repedéseiben élő fajról van szó, amelynek a nagyobb konkurencia miatt nem élettere a sziklák körül található zártabb gyep.
Korábban írtunk egy másik különleges virágról, a pilisi lenről, amely csak Magyaroszágon él, ez a vadvirág pedig alig 10 helyen él az országban. És alföldi homokpusztáink gyönyörűsége 2026-ban az év vadvirága.
