A Bakony szívében, Zirc közelében emelkedik a magaslatra épült cseszneki vár, amely a Dunántúl egyik kedvelt kirándulóhelye. A sziklák közé szorított falak, a szurdok fölé magasodó tornyok és a környező táj látványa különleges hangulatot teremt. Nehéz elképzelni, hogy a ma csendes romok egykor a politikai és katonai élet fontos szereplői voltak.
Történelem
A cseszneki vár a 13. század közepén épült, feltehetően a tatárjárást követő nagy várépítési hullám idején. A korai erődítmény jóval kisebb lehetett a mai romoknál: egy masszív toronyból és néhány védműből állt. Az első írásos említés a 13. századból származik, az erődítmény építtetőjeként és első birtokosaként Cseszneki Jakabot említik az 1260-as évek elején.
A vár története a középkor folyamán többször fordulatot vett. A 14. század elején a Csák nemzetség ideiglenesen elfoglalta, de 1323-ban visszaítélték Cseszneki Mihálynak és Jánosnak. A birtok azonban nem sokáig maradt náluk: hamarosan eladták a Csákoknak egy másik településért és százezer ezüstdénárért.
A későbbi évszázadokban Csesznek többször gazdát cserélt. Károly Róbert idején királyi vár lett, majd Zsigmond király a Garai családnak adományozta. Garai Miklós nádor a 14–15. század fordulóján átépíttette. A korábbi erődítmény helyén gótikus stílusú „lovagvárat” emeltetett, falai ma is meghatározzák a romok látványát.
A vár ezután is több főúr kezén megfordult: birtokolta Szapolyai János, Török Bálint és Bakics Pál is. A török háború idején sorsa ismét fordulatot vett: 1594-ben, Győr eleste után török kézre került, de 1598-ban a keresztény seregek visszafoglalták – mindkét alkalommal komolyabb ostrom nélkül.
A 17. században a vár katonai súlya csökkent, bár a Rákóczi-szabadságharc idején még fegyver- és élelmiszerraktárként szolgált. 1636-ban részben, majd 1645-ben teljes egészében az Esterházy család birtokába került. Az utolsó jelentősebb építkezések és átalakítások is az ő idejükben történtek.
A 18. században a vár még egyszer felvirágzott: ekkor nyerte el a legnagyobb kiterjedését, és számos barokk stílusú részlettel bővült.
A hanyatlás azonban gyorsan bekövetkezett.




I. Esterházy Ferenc főispán halála után az örökösök már nem tartottak igényt a várra, így az egyre inkább elhagyatottá vált. Az 1810-es móri földrengés súlyos károkat okoz az épületben, majd néhány évvel később egy villámcsapás következtében a tetőszerkezet is leégett. A lakatlanná várat a környékbeliek kőfejtőként kezdték használni, és az alsó vár nagy részét egyszerűen elhordták.
A vár legendája
A várhoz egy régi legenda is kapcsolódik. A történet szerint egykor egy hatalmas óriáskígyó élt a várhegy gyomrában, amely rendszeresen elragadta a falu jószágait. Egy bátor kanászlegény azonban felkutatta a szörnyeteg barlangját, és megölte a kígyót. A hálás Garai uraság a barlang fölé várt emeltetett – ám nem a hős pásztorról nevezte el, hanem kedvenc disznajáról, Csesznekről.
A vár manói
A várba látogatók – ha elég szemfülesek – némi séta után rátalálhatnak a vár manóira, Terikére és Karcsikára, akik a várfalon állva nézik a naplementét, és a várba látogatókat.
Történetüket tábla hirdeti.



A cseszneki vár ma a Bakony egyik legismertebb látnivalója, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező hegyekre és szurdokokra. Egyszerre történelmi emlék, kirándulóhely és legenda színtere, ami télen-nyáron különleges élményeket tartogat.




Kőmosó-szurdok
A Bakony egyik legkülönlegesebb szurdoka közvetlenül a cseszneki vár alatt rejtőzik. A várból kijőve a kapunál jobbra fordulunk, felmászva a dombra a másik oldalon lépcsősoron jutunk le a szurdokba.
Bár maga a Kőmosó-szurdok parányi méretű, látványvilága és vad sziklafolyosója miatt mégis az egyik legérdekesebb kirándulóhely a környéken.
A szűk, növényzettel benőtt kis kanyon falait az évszázadok során a víz formálta, ma pedig mohával borított sziklák és árnyékos, hűvös hangulat fogadja a látogatókat. A szurdok rövid, ezért akár néhány perc alatt végigjárható, ám a keskeny ösvények és csúszós sziklák miatt érdemes óvatosan haladni. A biztonságot több helyen kötelek segítik.
A szurdok két kisebb barlangot is rejt. Az egyik a meredek feljáró tetején található Kecske-barlang, amely egy kerek nyíláson át vezet egy kisebb, majdnem kör alakú üregbe. A másik egy szűk, kürtőszerű nyílással nyílik a szemközti oldalon.
A Kőmosó-szurdok rövidsége ellenére is igazi természeti különlegesség: egy apró, mégis vad és látványos sziklakanyon, amely egyszerre kínál könnyű kirándulást és izgalmas mászóélményt a Bakony szívében.




Korábban megmutattuk a Jakab-hegy varázslatos szerköveit, és a Bakony ékszerdobozát, Döbröntét. Megcsodáltuk a Tatai Fényes Tanösvényt is.

