Virágzó vidékünk

Csodás környezetben fekszik a Bakony kicsinyke ékszerdoboza

A Bakony szinte minden kirándulásunk alkalmával tartogat nekünk egy-egy újabb felfedezni való szépséget, legyen az természeti kincs, épített örökség vagy egy takaros település. Most utóbbi két fogalom metszetében nyithattunk ki egy ékszerdobozt, ahová rém egyszerűen lehetett északról behajózni: Pápa irányába végig a 83-as úton, majd egy jobb kanyarral Ganna felé meg is érkeztünk a Balaton-felvidék határához.

A település neve Döbrönte, amely fölött a Szarvaskő vár romja magasodik.

Az alig 280 lakosú kis falu az Észak-Bakony lankás dombvidékén, a Bittva-patak völgyében Gannával határosan, Pápakovácsitól és Tapolcafőtől mintegy 6 kilométerre található.

Döbrönte neve a szláv Dobrote személynévből származik, melyet 1330-ban említ egy oklevél Debrenthe néven. A névforma alapján XI. századi település lehetett. Egy határjárás során 1240-ben említik, mint falut, de a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a település már a római korban is lakott volt. Az első történeti feljegyzés az 1300-as évek elejétől való.

20 fotó

Szarvaskő várát Himfy Benedek bán, Nagy Lajos király kedvenc hadvezére építette 1367-ben a Döbrönte (vagy akkoriban Debrenthe) fölé magasodó sziklaszirtre. Nevét a család címerállatáról, a szarvasról kapta.

A Himfy család a 15. századra a rablólovagok szintjére süllyedt, 1464-ben Debrenthei Tamás lerohanta és kirabolta a Pannonhalmi Apátságot. Mátyás király ezért elkobozta a család birtokait, de a vár hamarosan visszakerült hozzájuk. 1502-ben a Himfy család fiúági kihalásával a birtok a bándi Essegvári család tulajdonába került. A 16. században a közelgő török fenyegetés hatására a várat rondellával (kerek bástya, amely kiugrik a várfal síkjából) erősítik meg. Az erődítmény 1555-ben még állt, pusztulását feltehetően portyázó török csapatok okozhatták a 16. század végén.

A várromhoz egy meredek úton lehet feljutni vagy egy hosszabb úton, a falu végénél fel a lankás domboldalon. Mindkét út csodaszép, a kilátás odafentről pedig pazar. Rálátni szinte az egész Bakonyra, dél felé pedig feltűnik a távolban a Somló és a Ság hegy is.

Ez a kis falu már a 60-as években is fontos pontja volt az ifjúsági turizmusnak. 1963. szeptembere óta minden évben itt rendezték meg a Döbröntei Várünnepség és Ifjúsági Találkozó, melyen 5-10 ezer ember vesz részt. Napjainkban szeptember utolsó vásárnapján tartják a várünnepséget, melynek keretében a nemzetiségi programok mellett többek között várjátékok, lovasverseny szórakoztatja a résztvevőket.

A faluban működik egy jól felszerelt ifjúsági szállás Szarvasház Turistaház és Oktatóközpont néven, ahol négy szobában 50 főt is el lehet szállásolni. Egy másik hotel pedig a lovasturizmusra szakosodva fogadja vendégeit, hiszen a környék dombos, lankás útjai, ösvényei tökéletes környezetben fogadják a lovasokat.

E sorok írója a turistaházban töltött el egy tartalmas napot a győri Forrás Waldorf iskola 9. osztályának szülői közösségével és igazán minden igényt kielégített a hely.

És ha már kirándulás, akkor Döbrönte kiváló kiindulópontja a bakonyi gyalogtúráknak is.

A falutól nagyjából egy óra sétányira található az Ödön-forrás és 3 órányi gyaloglással el lehet érni Magyarpolányba, ahol a Szent-kút kereshető fel, fél napos út vezet a Csurgókúthoz, amely egy szép erdei vízesés. Bakonyjákó felé a háborítatlan Bitva-patak völgyében kanyarog az út, melyet követve hosszabb túrával akár Bakonybélig, Németbányáig is el lehet jutni.

Aki csak teheti és egy bakonyi, Balaton-felvidéki túrában gondolkodik, annak fontos megálló vagy akár kezdőpont is lehet Döbrönte, ahol legalább egy éjszakát el kell töltenie a túrázónak.

(Forrás: dobronte.hu)

Korábban arról is írtunk, hogy rettenthetetlen bajvívó védte a töröktől a Bakony legszebb várkastélyát és igazi kincsként bújik meg a Bakonyban a Római-fürdő, a Cuha-völgy pedig tengernyi élményt kínál.

Kapcsolódó
Kútásó fejére esett kő a celldömölki templom szakrális alapja
A kincstárban ma is megtekinthető a kő és egy Szent Márton ereklye is: a püspök köpenyének egy darabja.
Olvasói sztorik