Idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját a szovátai Medve-tó, Erdély egyik legismertebb és legkülönlegesebb természeti látványossága. A Sóvidék szívében fekvő tó 1875-ben, egy földcsuszamlás következtében jött létre, és egyedi tulajdonságainak köszönhetően rövid idő alatt nemzetközi hírnévre tett szert, azonban most komoly változások zajlanak benne, melynek feltárásán magyar kutatók is dolgoznak, írja a veol.hu.
A tó, amely elraktározza a nap melegét
A Medve-tó különlegessége heliotermikus működésében rejlik. Ez azt jelenti, hogy vize rendkívül hatékonyan képes elnyelni és megtartani a napenergiát. A jelenség hátterében a tó sajátos rétegződése áll: legalul rendkívül tömény sós víz található, fölötte egy közepesen sós átmeneti réteg, a felszínen pedig egy vékony édesvízréteg helyezkedik el.
Ez a felső, édesvizes réteg szinte üvegházként működik. Átengedi a napsugarakat, ugyanakkor megakadályozza, hogy a mélyebb, felmelegedett vízrétegek gyorsan lehűljenek. Ennek köszönhetően a tó mélyebb részein korábban akár 60–70 Celsius-fokos hőmérsékletet is mérhettek.
Az elmúlt évtizedekben azonban jelentős változások indultak el. Ma a mélyebb vízrétegek már jellemzően csak körülbelül 40 Celsius-fokig melegszenek fel. A folyamat hátterében több tényező is áll: a tóba folyamatosan édesvizet szállít egy beömlő patak, amely hígítja a sós vizet, emellett tápanyagokat, köztük nitrogént és foszfort is juttat a rendszerbe.
A nyári turistaszezon terhelése szintén komoly hatással van a tó állapotára. Naponta akár ötezer fürdőző is megfordulhat a vízben, mozgásuk pedig felkavarja az egyébként stabil vízrétegeket. Ez elősegíti a sós és az édesvíz keveredését, aminek következtében a tó fokozatosan veszít sótartalmából.
Kutatók vizsgálják, hogyan menthető meg az egyedülálló jelenség
A sótartalom csökkenése nemcsak a heliotermikus működést gyengíti, hanem a tó teljes ökológiai rendszerére is hatással van.
A tó jelenlegi állapotának feltárásán több kutatóintézmény szakemberei dolgoznak együtt. A vizsgálatokban részt vesznek a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói is. Céljuk, hogy pontos képet kapjanak a Medve-tó mai állapotáról, valamint arról, milyen lehetett annak természetes egyensúlya.
A kutatócsoport részletesen feltérképezte a tó sóeloszlását, megvizsgálta a meder mélységi viszonyait, és elemezte a különböző vízrétegekhez kapcsolódó élővilág változásait.
Az adatok segítségével meghatározható, mekkora sóveszteség érte a tavat az elmúlt években, és milyen intézkedések segíthetnék megőrizni egyedülálló tulajdonságait.
A Medve-tó másfél évszázada a természet különleges csodájaként vonzza a látogatókat. A következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése azonban az lesz, sikerül-e megóvni ezt a ritka jelenséget a jövő generációi számára, vagy az emberi terhelés és a természetes változások visszafordíthatatlan átalakulást idéznek elő Erdély egyik legértékesebb természeti kincsében.
Korábban megírtuk, hogy hivatalosan is világrekorder lett a Medve-tó, ami ott van Erdély hét csodája között.
