Kiskunhalas képviselő-testülete felfüggesztette a helyi önazonosság védelméről szóló, tavaly novemberben elfogadott rendeletét, amely 2026. január 1-jével lépett életbe, írja a baon.hu.
A halasi önkormányzat rendelete a város történelmi, kulturális és közösségi önazonosságának védelme érdekében született. Az önazonosság védelméről szóló helyi rendelet célja az volt, hogy megőrizze a település hagyományait, társadalmi rendjét, életformáját, és kezelje a betelepüléssel kapcsolatos kihívásokat.
A helyi önazonosságról szóló rendelet a február végi közgyűlésen került ismét a képviselők asztalára. Fülöp Róbert polgármester az elmúlt két hónap gyakorlati tapasztalatait leszűrve úgy fogalmazott, hogy
Eleshetnének az uniós forrásoktól
Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy az önkormányzat kapott egy jelzést, mely szerint azok az önkormányzatok, amelyek alkalmazzák ezt a rendeletet, azok számára fennáll annak a lehetősége, hogy európai uniós forrásoktól eshetnek el.
Ez azért lehetséges, mert az Európai Uniónál megtámadták jogi úton a magyarországi szabályozást és a hozzá kapcsolódó önkormányzati rendeleteket. Ennek lehet a kimenetele az, hogy magának a jogi eljárásnak a lezárulásáig is blokkolják a forrásokat
– vázolta a kialakult jogi helyzetet a városvezető, aki annak a véleményének adott hangot, hogy amit a rendelettel igyekeztek kezelni, nem hoz annyit a konyhára, mint amennyit az uniós források elvesztése okozna a városnak.
„Ha ez a források kockáztatását jelenti, akkor azt gondolom, hogy el kell, hogy engedjük ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Erről szól ez a mostani előterjesztés, mely szerint ezt a rendeletet hatályon kívül helyezzük” – fogalmazott a polgármester.
Fenntartják az elveiket
Kuris István László alpolgármester a rendelet visszavonása kapcsán világossá tette, hogy a visszavonás elfogadása nem elvi egyetértést jelent a részéről és jó pár képviselőtársa részéről, hiszen a rendeletben megfogalmazott elveket ettől függetlenül magunkénak vallják.
Csupán azért tesszük meg, hogy a városban jelenleg is futó vagy tervezett európai uniós finanszírozású projektek zökkenőmentesen tudjanak tovább haladni
– hangoztatta az alpolgármester.
Van, ahol félmillióba kerül a beköltözés
Az országban kétszáz fölött lehet azoknak a településeknek a száma, amelyek valamilyen formában alkalmazzák a tavaly július elsejétől hatályos – de nem kötelező – önazonossági törvényt.
Egy hajdúsági településen például nemrég vezették be, hogy 500 ezer forintot kérnek a betelepülésért, de Törökbálinton akár ötmillióba is kerülhet a költözés.
