Gyuricskáné Balogh Ágnes fényképezőgép nélkül nem szívesen megy el otthonról, bárhol is járja az országot, az ott található élővilágról egészen biztos örök emléket őrző fotókkal tér haza.
Ágnes idestova húsz éve fotózik, a legkedvesebb helyek számra többek között a Hortobágy, a Tisza tó, Gemenc, Kiskunság, Erdély, Tátra és Szlovákia. Lakóhelyétől, Nyírbogáttól 6-8 km távolságban, főként az erdők rengetegében bárhol szívesen túrázni és örökíti meg a pillanatokat.
Egy ritka és titokzatos madár nyomában
Vízirigóval találkozni igazi kuriózum, hiszen Magyarországon ritka fészkelő. Hazánk madárfaunájának e különleges életmódú, kristálytiszta vizű hegyi patakokhoz kötődő képviselőjét nem könnyű természetes élőhelyén megfigyelni, hiszen az egyik legritkább állandó madarunk, amelynek hazai fészkelőállománya mindössze 1–5 párra tehető.
Az elmúlt évben sikerült vízirigót fotózni Erdélyben. Egy véletlen találkozás volt, ami felkészületlenül ért, de mégis sikerült. Szerettem volna többet tudni az életükről, sokat olvastam a szokásaikról és arról is, hogy Magyarországon fokozottan védett, de megtalálható néhány példány
– kezdte történetét Ágnes Sokszínű vidék megkeresésére.
Jósvafőre indultak felfedezni ezt a ritka madarat, tudván, hogy a vízirigó kizárólag a tiszta vizű hegyi patakok mentén fordulhat elő. Nagyon érzékeny a víz minőségére, hiszen a táplálékául szolgáló apró rákok a szennyezett vizekből hiányoznak.
Négy napot töltöttünk ott, már első napon sikerült a patak medrében felfedezni őket, aztán eltűntek. Az egyik természetvédelmi őrrel való beszélgetés során kiderült, hogy elkezdődött a fészek rakás a patak egy fentebbi szakaszán. A nemzeti park nagyon óvja őket ezért a költőhelyüket a kirándulás harmadik napján a park lezárta, így a jósvafői fotózást fel kellett adnom
– részletezte a jósvafői kirándulásuk pillanatait.
Azonban Ágnes nem adta fel az álmát, újabb tervezés után Erdélybe indultak, bízva benne, hogy a szerencse melléjük szegődik és sikerrel járnak. A vízirigó egész Európában elterjedt. A zárt hegyvidéki erdőket kedveli, ahol gyorsfolyású, sziklákkal, kövekkel tarkított szélesebb patakokat talál.
Szerencsénkre sikerült Erdélyben, a Bihar megye keleti részén található Király-erdő környékén megfigyelni és fotózni őket. Hihetetlen milyen erős madarak a fészekrakás pillanatait is sikerült meglesni. Nagyon óvatosak. Erősen álcázva, elbújva csodás pillanatokat sikerült elkapni az életükből
– vázolta fel Ági az átélt élményeit.
Mint mondta, hamarosan újabb kirándulásra készülnek, amikor talán a fióka nevelésből is sikerül néhány szép pillanatot fotóznia.
A vízirigó fészkét a patakok partján, kövek közé vagy kisebb üregekbe építi, de rendszeresen költ hidak alatt és vízesések mögött is. Évente két fészekalja is lehet. Fészke gömb alakú, melybe egy csőszerű járaton keresztül jut be. Fűszálakat, gyökérdarabokat, mohát és leveleket használ építőanyagként. A fészket általában éveken keresztül használja, ritkán épít újat. 3-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik, a fiókák etetésében már a hím is részt vesz.
Érdekes megfigyelés volt számunkra, hogy egy pillanatra se hagyják el a patak medrét, a fészek anyagot is ott gyűjtik, és minden egyes fészek anyagot gondosan leöblítenek a patak vizében. Főként a délelőtti, hűvösebb, árnyékosabb időben aktívak, a napot talán nem annyira kedvelik. Nagyon agresszívan védik a területüket, a fészek közelébe tévedt hegyi billegetőket azonnal és erőszakosan elzavarták. Nagyon érdekes volt látni, milyen könnyedén mozogtak az erős sodrású patakban a víz alá merülve. Óriási élmény volt minden pillanat
– osztotta meg a természetfotós hölgy a megfigyelési élményeit.
A vízirigó védelme
Hegyi patakjaink vízminőségének védelme, vízmennyiségének megőrzése, valamint a fészkelés zavartalanságának biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a ritka madárfaj továbbra is része maradjon hazánk madárvilágának. Magyarország egyes területeken sikeresen telepítették meg mesterséges fészkelőládák segítségével is. A tiszta vizű hegyi patakokon kiülésre alkalmas kövekkel ellátott zúgók kialakításával elősegíthető eme ritka faj megtelepedése.
Természetvédelmi státusza
A vízirigó (Cinclus cinclus) a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 500 000 forint egyedenként. E különleges életmódú énekesmadár a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.
Mint azt a közelmúltban videófelvételen bemutattuk, téli bundájában vágtázott a tüneményes ragadozó Somogyban, valamint megmutattuk azokat a szabad szemmel láthatatlan pillanatokat, amiket a pécsi természetfotós örökít meg a madarakról.
