Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye rendkívül gazdag természeti kincsekben, melyeket három nemzeti park – a Bükki, az Aggteleki és a Hortobágyi – véd. Kiemelkedő értékei a hegyvidéki tájak, barlangok, a Zempléni-hegység és a Borsodi-Mezőség, amelyek különleges növény- és állatvilágnak adnak otthont, valamint számos helyi jelentőségű védett terület.
Földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye természeti kincsei különleges tájakat és gazdag élővilágot kínálnak, amelyek ideálisak a túrázók, természetkedvelők és a pihenni vágyók számára. A védett területek, hegyek, erdők, patakok és források mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vidék egyedi élményeket nyújtson a látogatóknak.
Ezek a helyek izgalmas történeteket és különleges hangulatot kínálnak azoknak, akik szeretnek letérni a megszokott útvonalakról. Összegyűjtöttünk néhány olyan látnivalót, amely jól mutatja, mennyi felfedeznivaló vár még a kíváncsi utazókra Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Foltos szalamandra – Szinpetri, a kirándulók kedvelt úti célja
A Szinpetri határában található foltos szalamandra a térség szimbólumává és a kirándulók kedvelt úti céljává vált. A 96 méter hosszú állat 1045 m2-en terül el, melynek 15 cm mély alapzatot ástak.
Az Aggteleki Nemzeti Park címerállata fekete és sárga mintázatú, ezért eredetileg így is rakták le a követ, azonban a sárga szín szinte teljesen beleolvadt a környezetbe, ezért visszaszedték és fehér kővel pótolták. Így jött létre a ma is látható fehér alapon fekete szalamandra.
Arlói-tó, egyedülálló természeti látványosság Magyarországon
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Ózdtól délre, Arló település határában található vízfelület nemcsak szépségével, hanem eredetével is egyedülálló látványosság. A tó különleges geológiai múltja és a környező táj nyugalma ideális célponttá teszi mindazok számára, akik valódi természeti ritkaságot keresnek.
Európai ritkaság
Az Arlói-tó földtani szempontból kiemelkedő érték, mivel Európában mindössze két ismert ilyen típusú képződmény található: az Arlói-tó és a híres Gyilkos-tó Erdélyben. Mindkét tó szlip- vagy suvadásos eredetű, és természetes módon torlaszolta el egy patak medrét. E sajátosságuk miatt gyakran említik őket párhuzamosan földtani ismeretterjesztő anyagokban.
Boldogkő vára, Zemplén őrszeme
A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.
A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy, melyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása.
A vár története
A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.
Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták. A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáróis.
Boldogkő váráról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Szent András-templom, Tornaszentandrás rejtett kincse
Bár a település aprócska, a történelem szerelmesei számára igazi kincset rejt, a Szent András templomot. Ez a különleges, román stílusú templom nemcsak építészeti szépsége miatt vonzza a látogatókat, hanem az általa képviselt történelmi és kulturális értékek miatt is.
A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma. A Bódva völgyére néző Tornaszentandrás temploma állítólag nemcsak Magyarországon, de ebben a formában legalábbis egész Európában egyedülálló. Hazánkban nincsen másik ikerszentélyes templom, de szakértők szerint ilyen régi ikerszentélyes templom, ahol ráadásul a 14. századból származó freskók is viszonylag jó állapotban megmaradtak, Európában sem ismert.
Rudabányai bányató, hazánk legmélyebb bányatava
Az ország legmélyebb bányatava az egykori külszíni fejtés bányagödrét tölti ki, és a különböző fémtartalmú ásványok miatt érdekes elszíneződésekben tündököl.
A Rudabányai-tó egy misztikus hangulatú, eldugott csodahelye hazánknak, melyet évről évre egyre több kiránduló tűz ki úti céljának. Azúrkék vize vörös árnyalatú sziklafalak között nyújtózik, ráadásul a tájsebet egyre jobban visszahódítja magának a természet, így minden évszakban felejthetetlen látványt nyújt, azonban akármilyen hívogató is a víz, a fürdőzés tilos. Páratlan földtani érdekesség és kiemelt fontosságú régészeti lelőhely is egyben, hiszen itt bukkantak rá Rudi, a 12 millió éves előember maradványaira.
A tó mélykék színét a víz tisztasága adja, ugyanis csak a csapadékvíz és a bánya lejtőtörmelékén, repedésein beszivárgó víz biztosítja az utánpótlását, így mélységtől függően sötétebb kék vagy világosabb türkiz színű. A bányában főként vasércet és rézércet fejtettek, ezért a fémek minimális színezése is érvényesülhet, bár a legnagyobb mértékben jelenlévő vas pont barnás, sárgás, vöröses tónust ad a környező kőzeteknek, míg a rézásványok, az azurit és a malachit kék és zöld színben pompáznak. A középkorban festéknek fejtették ezeket az ásványokat, de a víz megszínezéséhez nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben.
A tó körül félköríves tanösvényt alakítottak ki, aminek segítségével a helyi bányászat történetével és a délkeleti bányaoldalban talált ősmajom, a rudapithecus hungaricus lelőhelyével, jelentőségével ismerkedhetünk meg. Számos kilátóplatform is épült a tó köré, ezekről a víztükörre, a bányafalakra és a környező erdőkre látunk rá remekül, főként a keleti oldalról.
Felsővár-kilátó – Szendrő, páratlanul szép panorámát kínál a kirándulóknak
A szendrői Felsővár romjai mellett épült fel a faszerkezetes kilátó 2012-ben, az egykori lőportorony helyén. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A kilátóból csodálatos, 360 fokos panoráma tárul elénk. Láthatjuk a Bódva völgyében elterülő várost, mely a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát határán fekszik.
A szendrői Felsővár egykor az egész Felső-magyarországi Kapitányság egyik legfontosabb védőbástyája volt. Pontos adataink nincsenek, de a 16. század közepén, vélhetően Cristoforo della Stella olasz hadmérnök tervei alapján kezdték építeni az erődítményt.
A kilátóból csodálatos, 360 fokos panoráma tárul elénk. Láthatjuk a Bódva völgyében elterülő várost, mely a Gömör-Tornai karszt és a Cserehát határán fekszik.
Rakaca-tó, ahol megpihenhet a test és a lélek
Aki elutazik a Bódva völgyébe nem engedheti meg magának, hogy el ne látogasson hazánk legnagyobb mesterséges víztárolójához, mely a Rakaca patak vizét duzzasztja fel. A tó a horgászok paradicsoma a nagy fogások mellett a nyugodt környezet és a gyönyörűséges táj miatt.
A festőien szép tájat a Cserehát övezi. 190 ha területű, átlagmélysége 2,5-3 m. Több kisebb-nagyobb hegyi patak táplálja. Jellemző halai a ponty, amúr, süllő, csuka, dévérkeszeg, karikeszeg, domolykó.
Észak-Magyarország legkedveltebb és leglátogatottabb horgászhelye, a halbőség, a fajtaválaszték és nem utolsósorban a hal íze miatt. A tározón lehetőség van evezésre, és kijelölt fürdőhely is várja az ide látogatókat.
Bodrogzug, hazánk és Európa páratlanul szép vadregényes területe
Hazánkban, sőt Európában is egyedülálló vadregényes természeti terület a Tisza és a Bodrog folyók által határolt Bodrogzug.
A vidéket a tavaszi áradások idején teljes egészében elöntheti a víz, tengerré változtatva a tájat. Az áradások levonulása után előtűnő csatornák, morotvák, mocsarak, mocsárrétek páratlan gazdaságú élővilágnak adnak otthont.
Ezen kincsek megóvását hívatott biztosítani az 1986-ban alapított, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet.
A több ezer hektáros terület korábban évente legalább kétszer – a tél végén a hóolvadáskor, és a tavaszi-nyár eleji esőzések idején – víz alá került. Nagyon csapadékos időszakokban több árhullám is előfordul. Mindez Magyarországon ritka élővilágnak biztosít élőhelyeket, amelyeket 1989 óta a nemzetközi ramsari egyezmény is véd.
A Bodrogzug a pleisztocén végén, a holocén elején jött létre. Ebben az időszakban lesüllyedt a Bodrogköz és a Szatmár-beregi síkság, kiemelkedett az Ér-völgy vidéke és a tektonikai mozgások, illetve az eróziós folyamatok a Tokaji-hegység felé tolták el a Tisza folyását. A Bodrogzug morotvatavait – amelyek közt a legjelentősebbek a Nagy-tó, a Fekete-tó és a Kapitány-tó – a Tisza mederváltozásai hozták létre.
Jósvafő tengerszem, könnyedén meghódítja a turisták szívét
Szinte mindegy merre visz az út az Aggteleki Nemzeti Park területén, az ember szebbnél szebb látnivalókba botlik. A terület minden ékessége közül azonban kiemelkedik Jósvafő és közvetlen környezete, amely karakteressége és kápráztató látványa miatt tömegével hódítja meg magának a turisták szívét. Az itt töltött idő élményét tovább színesíti a falu határában fekvő mesterséges tavacska, a Jósvafői Tengerszem.
A Jósvafői tengerszem története
A Jósvafői-tengerszemet hazánk legnagyobb vízhozamú forrása, a Jósva táplálja hűs, tiszta vizével. Az 1840-es évektől kezdve még egy malom működött itt, a 20. század elején pedig villanytelepet is húztak a vízfolyásra, ez felelt a település áramellátásáért. Végül 1942-ben hozták meg a döntést, hogy a forrást mesterséges úton felduzzasztják, így jött létre ez a szépséges, emberi kéz alkotta tó.
Miskolctól körülbelül 60 kilométerre található ez a bájos település, ami 1999 óta műemlékvédelem alatt áll építészeti remekei miatt. Jósvafő páratlan hangulata, mely azonnal rabul ejti a szűk völgy vándorait, főként a községet átszelő 4 pataknak köszönhető. A kőmedrekbe terelt patakok lágy csobogása szinte varázsütésre feledteti el az érkezőkkel a városi élet szürke zaját.
A páratlanul szép tengerszemekről itt írtunk részletesen.
Sebes-víz völgye, a Bükk-hegység egyik leglátványosabb szurdokvölgye
A Sebes-víz völgye a Bükk-hegység egyik leglátványosabb, meredek falú szurdokvölgye, amely a Garadna-völgyből nyílik, Felsőtárkány közelében. A völgyben futó patak számos kisebb-nagyobb vízesést alkot, különösen csapadékos időszakban.
A Fátyol-vízesés „testvére” a sokkal kevésbé ismert, ám annál látványosabb Sebes-víz zuhatag, amely természetes erdei környezetben, a Bükk legnagyobb esésű patakvölgyében zúdul alá a maga által épített mésztufa lépcsősoron.
A bükki karszt központi térségének egyik legkülönlegesebb látnivalója a kevesek által ismert zuhatag, mely megjelenésében és keletkezésében a Fátyol-vízeséssel rokonítható. Látványa azonban sokkal különb annál: dús, kiépítetlen erdei környezetben, vad robajjal zúdul alá a víz, mely a lehulló ágak és kidőlt fák torlaszain, illetve a saját maga által épített akadályokon fátyolszerűen terül szét.
A Sebes-víz zuhataga leginkább tavasszal, hóolvadás vagy nagyobb esőzések után tündököl teljes pompájában – a látogatás időpontját érdemes ehhez igazítani.
Sorozatunk előző részeiben írtunk Nógrád vármegye 10 páratlanul szép látnivalójáról, bemutattuk Komárom-Esztergom vármegye 10 alig ismert látnivalóját, Heves vármegye kincseit, Győr-Moson-Sopron vármegye 10 izgalmas látnivalóját és Fejér vármegye bakancslistás látnivalóit is.
