Ha Hévízről esik szó, talán mindenkinek a világhírű termáltó jut elsőként eszébe. Nem véletlenül: a település neve évtizedek óta egyet jelent a gyógyturizmussal. Aki azonban csak fürdőzik a tóban, majd hazautazik, valójában egy kis szeletét ismeri meg annak, amit a város kínál.
Egy tó, amely évezredek óta vonzza az embereket
A Hévízi-tó Európa legnagyobb biológiailag aktív természetes termáltava, hanem egy olyan természeti jelenség is, amelyhez hasonlót alig találni a kontinensen. Vizét a 38 méter mélyen fekvő forrásbarlang táplálja, amely folyamatosan meleg, 38 fokos, ásványi anyagokban gazdag vizet juttat a felszínre. Ennek köszönhetően a tó vize néhány nap alatt teljesen megújul, és télen sem hűl le annyira, hogy ne lehessen benne fürdeni.
A tó különleges mikroklímáját a felszálló vízpára és a körülötte telepített Véderdő alakítja. Nyáron a vízfelszínt a híres vörös tavirózsák borítják, amelyek mára Hévíz egyik legismertebb jelképévé váltak.
Már a rómaiak is ismerték a gyógyhatását
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a rómaiak már közel kétezer éve kihasználták a környék természeti adottságait. Az Egregy városrészben levő római kori villagazdaság feltárása során saját fürdőhelyiségek és medencék maradványai kerültek elő, ami arra utal, hogy a gyógyvíz értékét már akkoriban is felismerték.
A fürdőkultúra azonban igazán a 18. század végén kezdett fejlődni, amikor a Festetics család birtokába került a terület. Ők építették meg az első fürdőlétesítményeket, rendezték a tó környezetét, utakat alakítottak ki, és tudatosan kezdték fejleszteni Hévízt. A mai fürdőváros alapjai tulajdonképpen ekkor születtek meg.
A tó körül született meg a város
Hévíz különlegessége, hogy szinte minden utcája a gyógytóhoz vezet. A város fejlődését évszázadokon keresztül a gyógyturizmus határozta meg, ennek köszönhetően elegáns villák, parkok és sétányok épültek.
A belváros is megér egy hosszabb sétát
Fürdőbe menet érdemes végigsétálni a belvároson is. A Dr. Schulhof Vilmos sétány árnyas fái alatt padok, szobrok és virágágyások között pihenhetünk, néhány perc sétára pedig a Festetics tér várja a látogatókat.
Itt áll a város egyik legérdekesebb alkotása, a Hévízi-tavat bemutató bronz terepasztal, amely a tó mellett a mélyben húzódó forrásrendszert is bemutatja. A tér környékén több köztéri szobor és emlékmű idézi fel a város múltját.
A legendákkal teli város
A fürdővároshoz számos történek kapcsolódik. Az egyik legismertebb legenda szerint a tó egy csodás gyógyító forrásból született, amely egy beteg kisfiú felépülését segítette. A kisfiút később Flavius Theodosiusként, a Római Birodalom császáraként ismerte meg a történelem.
A tó bejáratánál álló kerubszobrokhoz is különös történet kapcsolódik. A helyiek szerint aki szerelem nélkül hagyja el Hévízt, annak a mitikus alakok vagy a fürdő tetején álló rézkakas megszólalnak.
Egregy: Hévíz történelmi városrésze
Ha valaki szeretné megismerni Hévíz régebbi arcát, érdemes elsétálnia vagy a városnéző kisvonattal elrobogni Egregyre. Ez a városrész egészen más hangulatot áraszt, mint a modern fürdőközpont.
Legismertebb látnivalója a 13. századi Árpád-kori templom, amely a Balaton-felvidék egyik legszebben fennmaradt román kori épülete. Néhány száz méterre található a római kori romkert, ahol egykori villagazdaság maradványait tekinthetjük meg. A régészeti feltárások során fürdőhelyiségek, lakóépületek és használati tárgyak is előkerültek. Itt található a múzeum is, melyben jelenleg a Munkácsy fürdőzik című kiállítás látható.
Egregy másik különlegessége a hangulatos pincesor. A szőlőhegy oldalában megbújó borospincék és éttermek ma is őrzik a település régi hangulatát, itt akár egy kellemes vacsorával is zárhatjuk a napot.
A modern Hévíz jelképe
A város egyik legismertebb épülete a Szentlélek-templom, amely hét karcsú tornyával és jellegezetes kék színével messziről felismerhető. Az 1999-ben felszentelt temlom építését az indokolta, hogy a kommunizmus idején lerombolták a Tófürdőnél álló templomot, hogy helyette a fedett fürdőt felépítsék. Akkoriban csak a város szélén engedélyezték az új templom emelését, így került a központtól valamivel távolabb, de azért néhány perces sétával elérhető.
Ha már templom, a város érdekessége a Fradi-templom is, amely nem a zöld színéről kapta a nevét, hanem arról, hogy a Ferencárosi Torna Club is az adományozói között volt. Az épületben ma is látható néhány Fradi-relikvia.
A környék ízei a piacon
A Hévízi Termelői Piacon helyi termelők sajtokat, mézeket, fűszereket, lekvárokat, borokat és szezonális zöldségeket kínálnak, így a vásárlás egyben gasztronómiai kirándulás is. Akik nem szeretnek korán kelni, azok egyes napokon a délutáni piacon is szétnézhetnek.
Érdemes a környéket is felfedezni
Hévíz fekvése miatt kiváló kiindulópont a környék felfedezésére is. Néhány kilométerre található a Festetics-kastély Keszthelyen, a Balaton-part, a Kis-Balaton madárvilága, valamint a Szigligeti vár és a Rezi vár is könnyen elérhető.
Több mint egy gyógyfürdő
Bár a város legfőbb vonzereje a gyógyvíz, mégis érdemes megismerni más részletét is. Gyógyhatása miatt elsősorban az idősebb korosztály célpontja, de azok is egyre inkább felfedezik, akik a megelőzésre is hangsúlyt fektetnek, illetve szeretnének egy kicsit lelassulni, kikapcsolni a nagyvárosi nyüzsgés és sok munka után.
Korábban beszámoltunk arról, hogy barlangok után kutattak a búvárok a Hévízi-tó mélyén, és beváltak a csukák, egyre kevesebb a trópusi hal a Hévízi-csatornában. Korábban szegfűolajjal kábították el a trópusi halakat a Hévízi-tónál.
