A Duna történelmi mélyponton levő vízállása miatt csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű két blokkjának teljesítményét. A kialakult helyzet kapcsán Dr. György László egyetemi docens, közgazdász és gazdaságstratégiai szakértő Facebook-posztjában arról írt, hogy érdemes lenne újra megvizsgálni egy dunai vízlépcső megépítésének lehetőségét.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztriában, Szlovákiában és Szerbiában már működnek olyan vízszintszabályozó műtárgyak (vízlépcsők), amelyek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a hajózást és a vízgazdálkodást, miközben Magyarországon a Duna főágán jelenleg nincs ilyen.
Fajszi vízlépcső segíthetne
Dr. György László a Harmonikus Növekedésért Alapítvány vitairatára hivatkozva azt írta, hogy egy Fajsz térségében megépülő vízszintszabályozó műtárgy hozzájárulhatna ahhoz, hogy a Duna vízszintje kedvezőbb legyen Paksnál. Ez csökkenthetné az alacsony vízállás miatti termeléskiesések kockázatát.
Becslései szerint a beruházás költsége 200 milliárd forint alatt maradhatna, miközben a paksi teljesítménycsökkentés miatt villamosenergia-importból eredő gazdasági veszteség évente 80-180 milliárd forint is lehet. Ezért a fejlesztés akár néhány éven belül megtérülhetne, bár hangsúlyozza, hogy ehhez részletes műszaki és gazdasági vizsgálatokra lenne szükség.
Nem csak Paksot érintené
A Duna medrének évtizedek óta tartó mélyülése nemcsak az energiatermelésre van hatással. A folyamat hozzájárulhat a környező talajvízszint csökkenéséhez, ami kedvezőtlenül érintheti az ártéri élőhelyeket, a mezőgazdaság vízellátását és a parti szűrésű ivóvízbázisokat is.
Az alacsony vízállás egyre gyakrabban okozhat hajózási korlátozásokat, miközben a szélsőséges aszályok gazdasági következményei is jelentősek lehetnek.
Dr. György László nem azonnali beruházást sürget. Hangsúlyozza, hogy egy ilyen léptékű fejlesztést csak átfogó hidrológiai, ökológiai és gazdasági hatásvizsgálatok után lenne szabad megvalósítani, a természetalapú vízmegtartó megoldásokkal, árterek rehabilitációjával és korszerű hordalékgazdálkodással összehangolva.
Korábban megírtuk, hogy kotrógéppel mélyítik a Dunát, hogy közlekedni tudjon a komp és hogy miért tilos a Duna kiszáradt medrébe menni.
