Június végén, a Vas megyei ornitológiai kutatások történetében először, a hagyományos gyűrűzéses jelölés mellett műholdas jeladó is került vadon élő madarakra, négy, még a fészkekben tartózkodó fiatal vörös kányára – írta meg a Facebook-on az Őrségi Nemzeti Park.
A jeladó egy apró, napelemes „hátizsák”, amely „útinaplót ír” a madár életéről. A készülék GPS segítségével meghatározza az állat pillanatnyi helyzetét, majd a rögzített adatokat mobilhálózaton keresztül továbbítja. Így a kutatók és a természetvédelmi szakemberek akár több ezer kilométer távolságból is nyomon követhetik, merre jár a madár. A sok-sok helyadatból kirajzolódik a kányák útvonala, megismerhetővé válik, hol töltik a napjaikat, milyen területeket használnak táplálkozásra, pihenésre vagy éppen fészkelésre, és az is, merre vonulnak ősszel és tavasszal.
A bejegyzésben azt írják, hogy a napelemes energiaellátásnak köszönhetően a készülékek hosszú időn keresztül képesek adatokat gyűjteni. Ezek az adók nemcsak a madarak mindenkori helyét rögzítik, hanem a magasságukat, repülési sebességüket is. Segítségükkel az is megállapítható, hogy egy-egy egyed mikor és hol pusztult el, illetve a mozgási adatok alapján feltérképezhetők azok a területek, ahol a madarak fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Annak ellenére, hogy a vörös kányának Nyugat-Európában erős állományai élnek, az elmúlt évtizedekben több országban csökkenésnek indult a faj egyedszáma, ezért 2019-ben tizenhárom ország szakemberei fogtak össze annak érdekében, hogy együtt tegyenek gyakorlati védelmi lépéseket a vörös kányákat veszélyeztető tényezőkkel szemben.
Ennyi madár megjelölése és hosszú távú nyomon követése elegendő információt szolgáltat a legfontosabb pusztulási okokról, a vonulás során kiemelkedő jelentőségű táplálkozó helyekről és még sok minden másról, ami felhasználható lesz a jövőbeni fajvédelmi intézkedések megvalósítása során.
Az alpintechnika használatával kiemelt, majd az ornitológiai jelölőgyűrűk felhelyezését, a jeladó rögzítését, a biometriai méréseket, illetve az állategészségügyi mintavételeket követően a fészekbe visszahelyezett fiatal madarak néhány hét múlva mind sikeresen kirepültek.
Az 1970-es években a rendszeres ragadozómadár-pusztítás eredményeként kipusztult Magyarországról, de az 1990-es években visszatért, minden bizonnyal a nyugat-európai költőterületén akkoriban megvalósított védelmi intézkedések eredményeként. Jelenleg mintegy 40 pár költ hazánkban, elsősorban Baranyában és a Kisalföldön. Vas megyében 2018 óta évi 2-3 aktív fészke kerül elő. Telente nagy számban érkezik régiónkba: a vörös kánya sajátos tulajdonsága, hogy ebben az időszakban csoportosan éjszakázik, előfordul, hogy több tucat madár is összegyűlik egy helyen.
Az akció a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és Igazgatóságunk együttműködésében valósult meg.
Megírtuk azt is, hogy 17 kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövetőt és egy hónap után Nigerben került elő Fülöp, a jeladós hamvas rétihéja. És Bugacról Csádig repült első útján a fiatal kígyászölyv
