Az idei nyáron a Börzsönyt is utolérte a klímaváltozás, hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Molnár Ábel Péter ökológus.
Idén nyáron – ami a legszárazabb és a második legmelegebb nyár volt a mérések kezdete (1901) óta – olyan változások történtek a Börzsöny erdeiben, amilyenre korábban nem volt példa. Augusztusban hatalmas foltokban száradt rá a lomb a fákra, alapvetően a kocsánytalan tölgy és cser dominálta állományokban
– részletezte a szomorú helyzetet a Facebook oldalán közzétett bejegyzésében.
A kutató friss felvételeket tett közzé a Börzsöny erdeiről, amelyeken jól látható, hogy azok szinte teljesen kiszáradtak.
Egyelőre még nehéz megmondani, hogy milyen mértékű a pusztulás, de 2022-ben a Tiszántúlon láttam hasonlót cseres állományban, és ott sajnos a fák 80%-a megadta magát
– vázolta fel az ökológus, és kiemelte, hogy ez a jelenség új a Börzsönyben, mert még az utóbbi évek súlyos aszályai során sem tapasztalt hasonlót a térségben. A szakember hozzátette, joggal feltételezhető, hogy a pusztulás mértéke jelentős.
- nem, ez nem egyszerűen az őszi lombszíneződés kicsit korábbra csúszása, ugyanis már augusztus végén is így nézett ki, és egy gyors ütemű zöld→szürke→sárga száradáson keresztül alakult ki, mely az augusztusi hőhullámhoz köthető;
- valóban új jelenség a területen, mert még az utóbbi évek súlyos aszályai során sem volt hasonló jelenség a Börzsönyben (lásd szeptemberi műholdfelvételek összevetését);
- természetesen várjuk ki az elkövetkező éveket, de igen, joggal feltételezhető jelentős pusztulás (lásd a tiszántúli cseres 2022-es lombszáradásának esetét).
A cikkben szereplő fotókat Molnár Ábel Péter készítette.
Mint arról beszámoltunk, tarra vágták a fokozottan védett erdőrészt, egy rétisas fészke bánta a beavatkozást, valamint arról is hírt adtunk, hogy újra felzúghatnak a fűrészek a védett erdőkben.
