A fizetendő számlák, csekkek csak jönnek és jönnek, de mi legyen velük, ha már kifizettük? Erre a kérdésre adott választ a Hóvége.
A számla és a befizetés igazolása két külön dolog. A számla azt mutatja, hogy a szolgáltató milyen összeget számlázott ki, a feladóvevény, banki bizonylat vagy elektronikus fizetési igazolás pedig azt, hogy az összeget valóban rendeztük.
Éppen ezért nem érdemes minden régi bizonylatot gondolkodás nélkül kidobni.
Öt év az általános elévülési idő
A Polgári Törvénykönyv szerint a követelések általános elévülési ideje öt év, amely főszabály szerint attól az időponttól számít, amikor a követelés esedékessé vált. Ettől azonban egyes szolgáltatásoknál eltérő szabályok is érvényesülhetnek.
Ez azért fontos, mert az elévülés és a számlák megőrzésének időtartama nem teljesen ugyanaz a kérdés. A gyakorlatban annak van jelentősége, hogy egy esetleges vita esetén legyen olyan dokumentumunk, amellyel bizonyítani tudjuk a befizetést.
Az áram- és gázszámláknál korábban hároméves elévülési szabály volt érvényben, 2023-ban azonban jogszabály-módosítás történt. A 2023. szeptember 1. után megkötött villamosenergia- és földgázszolgáltatási szerződéseknél már az általános, ötéves elévülési időt alkalmazzák. A korábban már megkezdődött elévülési időket a változás nem írta át.
A telefonszámlánál más szabály érvényes
A hírközlési szolgáltatásoknál, például mobiltelefon, vezetékes telefon, internet vagy televízió esetén speciális, rövidebb elévülési szabály vonatkozik a követelésekre.
Ha vita alakul ki, azt is meg kell nézni, pontosan milyen jogcímen követelnek pénzt, hiszen például egy telekommunikációs szolgáltatás és egy megvásárolt készülék részletfizetése jogilag nem feltétlenül ugyanabba a kategóriába tartozik.
Mit érdemes ténylegesen megőrizni?
A legfontosabb dokumentum nem feltétlenül maga a számla, hanem a befizetés igazolása.
Ha valaki sárga csekken fizet, célszerű eltenni a feladóvevényt. Banki átutalásnál a tranzakció bizonylata, online fizetésnél pedig az elektronikus visszaigazolás lehet fontos. Érdemes ezeket úgy tárolni, hogy később is könnyen visszakereshetők legyenek.
Ez különösen akkor jöhet jól, ha egy szolgáltató később olyan tartozást jelez, amelyről úgy tudjuk, hogy már rendeztük. Ilyenkor egészen más helyzetből indulunk, ha elő tudjuk keresni a régi online tranzakciót vagy elő tudjuk venni a befizetésről szóló bizonylatot.
A papíralapú dokumentumokat akár be is lehet szkennelni vagy le lehet fényképezni. Fontos iratoknál érdemes biztonsági másolatot is készíteni, hogy egy elveszett vagy kifakult csekk ne jelentsen később problémát.
Nem csak a közüzemi csekkeket érdemes eltenni
Vannak olyan bizonylatok, amelyeket még a közüzemi számláknál is hosszabb ideig célszerű megőrizni.
A nagyobb értékű műszaki cikkek számlája és a garanciához kapcsolódó dokumentumok például a jótállási, illetve kellékszavatossági ügyintézésnél lehetnek fontosak. Hiteleknél érdemes megőrizni a törlesztések és a szerződés lezárásának dokumentumait is, hogy később igazolható legyen a tartozás rendezése.
Az ingatlanhoz kapcsolódó számlák pedig külön kategóriát jelentenek. Egy értéknövelő beruházásról, például nagyobb felújításról kiállított számla később az ingatlan értékesítésénél is fontos lehet, mert bizonyos igazolt költségek figyelembe vehetők az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításakor. Ezeket ezért nem érdemes néhány év után automatikusan kidobni.
Korábban írtunk arról, hogy részletfizetést kérhet az, akinek megugrik a téli hidegben a gázszámlája és beszámoltunk arról is, hogy Bábolna önkormányzati intézményeiben megcélozták a nulla forintos rezsit.
