A jövő gazdálkodóinak már az iskolapadban meg kell ismerniük a legújabb technológiákat, a valós piaci kihívásokat és az innovatív megoldásokat. Ezt a kapcsolatot erősíti a nemzeti KAP-hálózat által elindított TEREP agrárszakképzési innovációs program, amelyben a diákok nemcsak tanulnak az innovációról, hanem valós problémákra keresnek működő megoldásokat. A programról dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Kránitz Lívia, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének (ITE) vezetője beszélt.
Mi hívta életre a TEREP agrárszakmai innovációs képzést?
Dr. Juhász Anikó: A magyar mezőgazdaság jövőállóságának egyik legfontosabb alapja a reziliencia, az a képesség, hogy az ágazat alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó környezeti, gazdasági és piaci feltételekhez. A mezőgazdaság mára egyértelműen tudásintenzív ágazattá vált, amely a legkorszerűbb technológiai, termelési és gazdálkodási ismeretek folyamatos elsajátítását igényli. Éppen ezért meghatározó jelentőségű, hogy már a képzés során közvetlen kapcsolat alakuljon ki a tanulók, a legfrissebb piaci innovációk, a gyakorlati gazdálkodói tapasztalatok és a kutatás-fejlesztés eredményei között. A KAP-hálózat által a Minisztérium együttműködésével elindított TEREP program – egyelőre kisebb léptékben – pontosan ezt a hidat kezdi el felépíteni: közelebb hozza egymáshoz az agrárszakképzést, a gyakorlati gazdálkodást és az innovációt, hogy a legújabb tudás már a képzés során eljusson a jövő gazdálkodóihoz.
Kránitz Lívia: Ha az ITE szemszögéből nézzük, akkor a mi egyik legfontosabb küldetésünk éppen ennek a kapcsolati hálónak az építése és a gyakorlati tudás közvetítése. Tapasztalataink szerint a szakképző intézmények sok esetben korlátozott erőforrásokkal működnek, miközben a tananyagok – érthető módon – csak nehezen tudnak lépést tartani a technológiai fejlődés rendkívül gyors ütemével. Ezzel párhuzamosan azt is folyamatosan látjuk, hogy a szakképzésben tanuló, elhivatott fiatalok részéről rendkívül erős az igény a valós, gyakorlati tudásra, valamint a legújabb precíziós, digitalizációs megoldások megismerésére. A programot tavaly pilot jelleggel indítottuk el, és a tapasztalatok rendkívül kedvezőek voltak: a diákok, az oktatók és a részt vevő üzemek egyaránt pozitívan fogadták a kezdeményezést.
Miért fontos a szakképzésben tanuló diákok számára ez a képzési program?
Dr. Juhász Anikó: Rendkívül fontos, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok már tanulmányaik során találkozzanak korszerű technológiákkal, innovatív vállalkozásokkal és valós piaci megoldásokkal, hiszen a jövő mezőgazdasága egyre inkább tudás- és technológiaintenzív ágazattá válik. A TEREP program éppen ezt a közvetlen tapasztalatszerzést erősíti: a duális képzés logikájára építve összekapcsolja az iskolában megszerzett tudást a valós gazdasági környezettel, és ezt kiegészíti a legújabb precíziós, digitalizációs, innovatív megoldások megismerésével. A diákok így nemcsak azt ismerhetik meg, hogyan működnek az egyes technológiák a gyakorlatban, hanem aktív szerepet is kapnak, az üzem által feltárt valós problémára nekik kell olyan innovatív megoldási javaslatot kidolgozniuk, amely szakmailag megalapozott, a gyakorlatban alkalmazható és piaci szempontból is életképes.
Kránitz Lívia: A tavalyi pilotév alapján az a tapasztalatunk, hogy ez a tudás, a gyakorlati tapasztalat és a vállalkozásokkal kialakuló közvetlen kapcsolat egyaránt erősíti a munkaerőpiaci esélyeiket, és inspirációt ad azoknak is, akik később saját gazdaságban vagy vállalkozásban szeretnének érvényesülni.
Hogyan épül fel a képzési program?
Kránitz Lívia: A program ívét rendkívül gondosan terveztük meg a 2026-os évre. A meghirdetett témáink három kiemelt szakterület – a precíziós mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kertészeti termelés – köré szerveződnek. A folyamat a hivatalos jelentkezés és kiválasztás után egy nyitórendezvénnyel indul el 2026. november 3-án, Budapesten. Ezt követően a diákcsapatok egy intenzív, kétnapos eseménysorozaton vesznek részt. Az első napon az ITE munkatársai tartanak offline, interaktív elméleti képzést. A második napon a diákok üzemlátogatáson vesznek részt a szakterületüknek megfelelő, élvonalbeli vállalkozásoknál, így közvetlen belátást kapnak a hazai jó gyakorlatokba és úttörő megoldásokba. A bevont innovátorok által felvetett valós kihívásokra – amelyek érinthetik a piaci érvényesülést, a mindennapi működést vagy a jogszabályi megfelelést is – a tanulóknak pályamunkát kell készíteniük. Ezeket szakmai zsűri bírálja el, és a tíz legjobb csapat pitching szekció (rövid prezentációk) keretében mutathatja be eredményét egy ötfős zsűri előtt a 2027. januári AGROmashEXPO-n megrendezésre kerülő záróeseményen.
Kik vehetnek részt a programban?
Dr. Juhász Anikó: A program elsősorban a 18–20 éves, végzős technikus tanulókat célozza meg, akik a mezőgazdaság jövőbeli gerincét adják. Mivel a diákok tudásszintje heterogén, a program struktúrája egyszerre motiváló és gyakorlatias. Emellett a csapatok felépítése – amely 4 diákból és egy kísérő oktatóból áll – biztosítja, hogy a pedagógusok is aktívan bevonódjanak.
Kránitz Lívia: Mivel a tanárok a tanulói csapattal együtt vesznek részt az innovációs képzésben, ez a program a részt vevő oktatók számára is új kapcsolati lehetőségeket és jó gyakorlati módszerek behozatalát jelenti a mindennapi oktatási rutinjukba. Így a tudás nemcsak a diákokhoz jut el, hanem az intézményi oktatásba is tartósan beépül.
Hogyan tovább a TEREP program után?
Dr. Juhász Anikó: A TEREP program nem áll meg 2026-ban, szeretnénk évről évre minél több agrárszakképzésben tanuló diákhoz eljutni a programunk által. De ez csak egy kezdeti lépés az agrároktatás átalakítására vonatkozó víziónk kapcsán, melynek egyik sarokköve a gyakorlatorientált és innovatív szemléletmód beintegrálása a szakiskolákba. Ehhez elengedhetetlen az aktív információáramlás az innovatív szemléletű gazdálkodók, piaci szereplők, az egyetemek/szakiskolák és a szaktanácsadói hálózat között.
Kránitz Lívia: Az ITE részéről a jövőben arra szeretnénk törekedni, hogy az EIP-AGRI operatív csoportok eredményeit, valamint más hazai és nemzetközi innovációs fejlesztéseket minél hatékonyabban becsatornázzuk a szakképzésbe és a gyakorlati gazdálkodásba, különös tekintettel a klímareziliencia erősítésére. További fontos küldetésünk, hogy a nemzeti KAP-hálózaton keresztül megismert külföldi jó gyakorlatokat és működő megoldásokat minél szélesebb körben megosszuk a szakma szereplőivel, beleértve az agrárszakképzésben oktató szakembereket, a szaktanácsadókat és a falugazdászokat is. Célunk, hogy ezek a tapasztalatok ne elszigetelten jelenjenek meg, hanem valódi tudásáramlást és gyakorlati alkalmazást segítsenek elő az agráriumban.
