Ezek a képződmények az „eocén kőzetbordák”, amelyek csak a Duna extrém alacsony vízállása esetén bukkannak elő – pontosabban akkor is csak egy kis részük kerül a víz fölé – írta meg a Facebook-on a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
A témára rákeresve egymásnak látszólag ellentmondó információkat találhatunk: egyesek szerint Lábatlan, mások szerint Nyergesújfalu térségében kell keresni őket. Nos, mindkettő igaz. Ugyanis mindkét településen találhatók eocén kőzetbordák
– írták a bejegyzésben.
Alacsony vízállásnál a kőzetbordák nehezítik, illetve veszélyessé teszik a hajózást.
A nemzeti park felvételein a lábatlani területet az alábbi képeken láthatjuk. Igazán látványosan fentről rajzolódnak ki (5–6. képek). Ilyenkor azt is láthatjuk, hogy a kőzet meddig folytatódik a víz alatt, és ekkor válnak igazán látványossá a jellegzetes „karmok”.
A nyergesújfalui bordák jóval hosszabbak (7–8. képek). Persze ezek a képződmények is fentről látszódnak igazán (9–12. képek).
A bordák meglepően mélyen benyúlnak a Dunába – nem csoda, hogy zátonyra futnak rajtuk a hajók.
Írtunk arról is, hogy azt hitték, horgonyt találtak vízitúrázás közben a Tisza medrében, aztán kiderült, hogy szenzációs leletet tartanak a kezükben, és kincsek bukkannak elő az apadó Dunából, de nem szabad hozzányúlni.
