A Magyar Fürdőszövetség reméli, hogy sikerül kitolni a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 2023-as kormányrendelet hatálybalépésének időpontját, mert „szinte az összes, ha nem az összes fürdő küzd ennek a betarthatóságával” – nyilatkozta a szervezet elnöke az MTI-nek kedden, a szövetség őszi rendes közgyűlése előtt Gyulán.
Végh Andor – aki a Zalakarosi Fürdő Zrt. vezérigazgatója – elmondta, az egyik nagy problémát az az előírás okozza, amely szerint a gyógyvizes medencéket már nem elég reggel feltölteni, napközben hozzáadott vízzel fertőtleníteni, este pedig leengedni a vizet és fertőtleníteni a medencét; hanem úgynevezett szűrő-forgató rendszert kell kiépíteni.
Több történelmi fürdő úgy épült meg, hogy fizikailag képtelenség kialakítani a rendszert, amely alapján meg tudnak felelni a rendeletnek
– közölte, hozzátéve, a másik lehetőség, hogy fertőtlenítőszert alkalmaznak ezeknél a medencéknél, ami azonban változtat a gyógyvíz nyomelemtartalmán.
Nem a változtatás módját kifogásolják
A fürdőszövetség elnöke kifejtette, a három év nem múlt el munka nélkül, a szakma megpróbált felkészülni, nem is a változtatás módját kifogásolják, csak a mértékét, amely szavai szerint indokolatlan korlátokat szab a működésnek.
Hozzátette, a fürdők legalább 70 százaléka önkormányzati tulajdonú, ott apróbb karbantartásokra, fejlesztésekre vagy energiahatékonysági beruházásokra tudtak költeni önerőből az utóbbi években; de az ilyen típusú beavatkozásokra nincs pénz.
Végh Andor elmondta, most „kinyílt egy csatorna a szövetség, a kormányzat és a hatóság között”, reményei szerint a közeljövőben megoldás születik, akár úgy, hogy kitolják a határidőt, ameddig meg kell felelni ennek a rendeletnek.
Hozzátette, az áfa kérdésében is kezd kialakulni a párbeszéd, hiszen a turizmuson belül egyedül a fürdők nem kapták meg az áfacsökkentésből adódó kedvezményeket. Közös állásfoglalásuk, hogy a 27 és az 5 százalékos áfa közötti különbségnek ténylegesen a fürdőkhöz kell kerülnie, „akár pontosan megadva, hogy mennyit kell humán erőforrásra, karbantartásra vagy energiahatékonysági beruházásra fordítani” – közölte.
Azt is szeretnék elérni, hogy legalább az energiahatékonyságot növelő pályázatokban részt vehessenek az önkormányzati fenntartású fürdők is, amelyek eddig ebből ki voltak zárva.
Arról itt írtunk korábban, hogy melyik két hazai gyógyfürdő a leghatásosabb a csontok egészségére.
