10. Oroszlán
A hím oroszlánokat sokan nem az elitszülők közt tartják számon, nem véletlenül. Ismert, hogy általában az árnyékban üldögélnek, miközben párjuk az életüket veszélyeztetve vadásznak áldozatokra. Ez azért sem könnyű feladat, mert a hím oroszlánok akár napi 65 kilogramm húst is elfogyaszthatnak. Ráadásul mindig az apa fogyasztja el az első falatokat, még mielőtt gyerekei hozzájutnának.
Amikor viszont veszélyben érzi büszkeségét, az állatok királyához méltóan védi meg utódait, akik akár harmincan is lehetnek mellette. Ha fenyegetést érez, életét is kockára teszi családja biztonságáért.
9. Gorilla
Egy hím gorilla normál esetben egy 30 fős közösséget vezet. Ő felelős azért, hogy ételt adjon a többieknek, ami elég nagy munka, tekintve, hogy a gorillák akár húsz kilogramm táplálékot is elfogyaszthatnak.
A gorillaapa nagyon tiszteli gyermekei anyját, előbb mindig vele étkezik, és csak ezután hagyja, hogy az utódok csatlakozzanak hozzájuk.
Rendkívül figyelmes is: a fenyegetés ellen erőszakosan lép fel, gyakran a mellkasa ütögetésével és hangos kiáltásokkal. Sokszor kell szembeszállnia más hím gorillákkal, akik az utódok megölésével próbálják meg átvenni a csoport felett a hatalmat.
Rengeteg időt tölt el a fiatalokkal, amíg felcseperednek és rendszerint ő rendezi a köztük felmerülő nézeteltéréseket is.
8. Vörös róka
Kényeztető apukák, lelkesen játszanak kicsinyeikkel, amikor csak tehetik.
Napközben vadászni mennek, hogy ellássák a gyerekeket és a nőstényt megfelelő mennyiségű táplálékkal. Három hónap múlva azonban a kölykök számára eljön a kegyetlen valóság: nincs több ingyen étel.
A hím vörös róka ezt a taktikát alkalmazza, hogy az utódok elhagyják az odújukat. De amikor kilépnek a megszokott környezetükből, az apa az odúhoz közel várja őket a friss étellel és megtanítja nekik, hogyan kell áldozatokat ejteni.
7. Afrikai vadkutya
Mint bármely más háziasított kutyafaj, úgy az afrikai vadkutya kölykei is nagyon aktívak és sokat esznek.
Mivel a kicsik nem tudnak szilárd ételeket fogyasztani, az apa előbb megrágja és lenyeli, majd felöklendezi a táplálék lágyabb verzióját.
A különös táplálkozási gyakorlat egy másik célt is szolgál: mivel a gyerekeknek az apjukra kell támaszkodniuk tíz hetes korukig, ez megakadályozza őket abban, hogy túl messzire menjenek az otthonuktól és kitegyék magukat a ragadozók által jelentett veszélyforrásoknak.
6. Arany oroszlánmajmocska
Kéthetes koruktól az arany oroszlánmajmocska kölykök a nap 24 órájában az apjuk hátán csöngenek.
Az apa 2-3 óránként nagyjából 15 percre adja át a kicsit az anyának, aki ápolgatja gyermekét majd visszaadja a hímnek őt.
A gyerekek az apjuk hátán lovagolnak egészen hathetes korukig.
Nagyjából négyhetesen kezdenek el szilárd táplálékot enni, innentől az apa feladata, hogy meghéjazzak és pépesítse a banánt, majd kézzel megetesse az éhes gyereket.
5. Rózsás flamingó
Amikor több ezer flamingó gyűlik össze egy helyen, a hímek monogámok maradnak, és tartják magukat ahhoz, hogy az életüket egy nősténnyel élik le.
A flamingó apák feministák és teljes szívvel hisznek a nemek közti egyenlőségben, ami ritka az állatvilágban.
Ha eljön a párosodás ideje, az apa segít kiválasztani az anyának a fészkelőhelyet, amit aztán közösen építenek meg. Mihelyt a nőstény lerakja a tojásokat, az apa osztozik a keltetésben, és mindketten ugyanannyi ideig ülnek a fészken.
Ha megszületett a kicsik, a szülők egyenlően osztják meg egymás közt a neveléssel járó feladatokat.
4. Jasszána
A jasszána különleges madár, leginkább arról ismert, hogy képes vízen járni a tündérrózsákon való egyensúlyozással.
Az apákról viszont kevesebben tudják, hogy miután megépíti a nőstényt, tulajdonképpen ráhárul az összes nevelési feladat.
Amikor a nőstény lerakja a tojásait, azonnal elhagyja a fészkét, hogy más hímekkel lehessen. Eközben az apa ott marad, őrző szemekkel figyeli az utódok kikelését és olykor még saját anyjuktól és megvédi a tojásokat.
A nőstény jasszánák ugyanis gyakran visszatérnek korábbi fészkükbe, hogy összetörjék a tojásokat. Az apa viszont meglepően megbocsátó lélek és visszafogadja a párját, függetlenül attól, hogy az talán már nem is tudja, hogy az ő kicsinyeit nevelgette a hím.
3. Nandu
Elsőre úgy tűnhet, hogy a Dél-Amerikában őshonos, repülni nem képes madarak meglehetősen szokatlanul párosodnak, és van is benne valami.
Poligám fajról beszélünk, a hímnek kettőtől tizenkét nőstényből álló háreme is lehet. De még mielőtt felemelnéd a szemöldököt, vedd figyelembe, hogy apukák mindent megtesznek a maguk részéről, ha gyermeknevelésről van szó.
A nőstények – amint lerakták a tojásaikat , új hímek után néznek, és ezután az apák nemcsak kikeltenek akár 60 tojást, de két héten át etetik is a kicsiket, majd egyedülálló szülőként két éven keresztül is a gondjukat viselhetik.
2. Csikóhal
Bármilyen hihetetlennek is hangzik, a csikóhal az egyetlen állatfaj a világon, amely a hím vemhességéről ismert.
A párzás során a nőstény a hím hasoldali költőerszényébe préseli az ikrákat, az apa pedig a vízhőmérséklettől függően 14-28 napot tölt el az utódok kiköltésével.
Az utódok száma fajtól függően változó, de körülbelül 50 lehet.
Bár a hím csikóhalak nem tapasztalják a reggeli rosszullétet, de az összehúzódásokkal ugyanúgy meg kell birkózniuk, mint a többi faj nőstényeinek.
1. Császárpingvin
A hím császárpingvinek a legelkötelezettebb édesapák az állatvilágban.
Mire a nőstény lerakja a tojásokat, teljesen kimerülnek a tápláléktartalékai, ezért két hónapra el kell vonulnia a tengerhez, hogy megerősödjön.
Ez idő alatt a hím felveszi az egyedülálló apa szerepét és a lábujjain egyensúlyozva a hasa alatt melegen tartja a tojásokat.
Igen komolyan is áll a feladathoz, hiszen nem eszik és gyakran egyáltalán nem is mozog két hónapig, mert ha a tojást kitenné a kemény antarktiszi hidegnek és szélnek, a kicsiket sosem látnák viszont.
Ha az utód előbb kikelne, mint ahogy az anya visszaér, az apa a nyelőcsövében termelt tejjel eteti a gyermekét.
