A 78 éves Mauro Morandi gyakran sétálgat Budelli szigetének sziklás partjain, miközben átnéz a háborgó tengeren és megfélemlítve érzi magát a titokzatos erőktől, amik az apályt és a dagályt okozzák.
Azt hisszük, óriások vagyunk, akik irányíthatják a Földet, de közben csak szúnyogok vagyunk
– fogalmaz Morandi.
1989-ben Szardínia és Korzika között megrongálódott a férfi katamaránjának motorja, és a Budelli-szigeten horgonyzott le. Amikor megtudta, hogy gondnoka két nap múlva nyugdíjba megy, a társadalomból kiábrándult Morandi eladta a hajóját és elfoglalta a helyét a szigeten, ahol 28 éve teljesen egyedül él.
A Maddalena Archipelago Nemzeti Park hét szigetből áll, melyek közül a legszebbnek Budellát tartják. A rózsaszín homokot a korallok és kagylók mikroszkopikus darabjai alkotják, és a könyörtelen hullámok alakítottak ki az évtizedek során.
A kilencvenes évek elején a szigeten található Spiaggia Rosa strandot az olasz kormány kiemelt természeti értékként vette számba. Lezárták, hogy megóvják a terület törékeny ökoszisztémáját, és csak bizonyos részeit tették elérhetővé a nyaralók számára. A több ezres turistatömeg pedig az idő előrehaladtával egyetlen főre olvadt.
2016-ban, egy új-zélandi üzletember és az olasz kormány közötti hároméves per végén a bíróság kimondta, hogy a sziget a nemzeti park részét képezi. A park még ugyanebben az évben megkérdőjelezte Morandi jogát, hogy a szigeten éljen, az ügy pedig példátlan összefogást generált. 18 ezer ember írt alá egy petíciót, amivel kellő nyomást helyeztek a politikusokra, hogy a végletekig késleltessék a férfi kilakoltatását.
Sosem fogok távozni. Itt szeretnék meghalni, és remélem, hogy a hamvait a szél szórja majd szét
– mondta a szigetlakó.
Morandi úgy véli, hogy az egész élet összeköttetésben áll a Földdel, és mindnyájan ugyanazon energia részeit képezzük. Hisz az ősi görög sztoikus filozófiában, miszerint az univerzum oszthatatlan, egységes élő szervezet, ami folyamatosan változik.
Az idős férfi minden nap összeszedi a partra sodródó műanyagokat, hogy megőrizze a sziget egyedülálló állat- és növényvilágát. A modern társadalommal szembeni ellenszenve ellenére nyaranként az ökoszisztémáról oktat a látogatóknak, és elmeséli, hogyan próbálja védeni a szigetet.
Nem vagyok se botanikus, se biológus. Igen, tudom a növények és az állatok nevét, de a munkám teljesen másról szól. A növények gondozásai technikai feladat. Az én dolgom, hogy megértessem az emberekkel, miért van szükségünk a növényekre.
Morandi meggyőződése, hasznosabb megtanítani az embereknek meglátni a szépet a természetben, mint tudományos részletekkel bombázni őket.
Szeretném megértetni az emberekkel, hogy meg kell próbálnunk nem látni, hanem csukott szemmel érezni a szépséget
– magyarázta.
A Budelli-szigeten rendkívül gyönyörű a tél. Morandi ekkor több mint húsz napig egyáltalán nem találkozik senkivel. Mint mondta, vigaszt talál a csendben. Gyakran kiül a partra, ahol csak a szél zaját lehet néha hallani.
Egyfajta börtönben élek itt. De ez egy olyan börtön, amit magamnak választottam.
Morandi kreatívan üti el az idejét. Szobrokat farag a borókafákból, lelkesen olvas a görög filozófusok és irodalmi nagyok bölcsességeiről. Szeret fényképeket készíteni a szigetről, miközben elcsodálkozik, hogyan változik óráról órára, szezonról szezonra. Ez nem szokatlan azok számára, akik hosszabb időt töltenek egyedül. A tudósok régóta állítják, hogy a magány kreativitást teremt, amit költők és művészek sora bizonyított már az évek során.
A magány előnyei ugyanakkor nem egyetemesek.
A magány stresszet okozhat a technikailag fejlett társadalmak számára, akik úgy nőttek fel, hogy az egyedüliséget el kell kerülni
– írja könyvében Pete Suedfeld kutató.
Azonban még mindig léteznek olyan kultúrák a világon, ahol a magányos élet továbbra is tisztelt tradíció. A buddhista szerzeteseket például a lelki odaadást részesítik előnyben a testi élvezetek felett.
A globalizáció kellős közepén viszont a valódi magány megtapasztalásának lehetősége talán lehetetlen. A térség fejlődését kihasználva egy internetes vállalat Wi-Fi kapcsolatot hozott létre Budellin, így Morandi a közösségi médián keresztül tudja követni a világ eseményeit. Az új kommunikációs lehetőséget Morandi az emberek és a természeti közti kapcsolat kialakításának megkönnyítésére használja oly módon, hogy felfedi a rejtett szépségeket.
A szeretet a szépség abszolút következménye, és fordítva. Ha mélyen szeretsz egy embert, akkor gyönyörűnek látod őt, de nem fizikálisan. Empatikus vagy vele, részese lettél, ő pedig a részeddé vált. Ugyanez zajlik le a természetben is.
Az eredeti cikk a National Geographic angol nyelvű kiadásában jelent meg.
