Japán Kamikatsu városa 2003-ban egy olyan nemes célt tűzött ki maga elé, melynek megvalósulása esetén 2020-ra a környék teljesen megszabadul a mindenütt jelen lévő szeméttől.
A mindössze maroknyi – nagyjából 1700 – lakos mára bebizonyította, az összefogás hatalmas erő, és együtt sokat tehetünk környezetünk védelmében.
A mintaértékű projekt elsődleges célja ma már nem a feleslegessé vált termékek szelektív összegyűjtése, megszüntetése, hanem az, hogy a szemét sorsa ne a hulladékgyűjtő telepeken való felhalmozás, hanem azok újrahasznosítása legyen (bár a projekt kezdetben így indult, és ez a feladat ma elhanyagolhatatlan részét képzi az összefogásnak).
A kamikatsui emberek a program előtt éppúgy kezelték a hulladékot, ahogyan mindenhol máshol; egy helyre gyűjtötték vagy elégették. Mindettől olyan mennyiségű mérgező anyag és üvegházhatású gáz szabadult fel, hogy úgy döntöttek: ezen változtatni kell. Ekkor jött létre a „Zero Waste” , azaz a „Nulla Hulladék” ötlete. Az első lépések számtalan nehézséget okoztak, a megszokás rabságából nem volt könnyű kilépni.
A szemét szelektálása hosszú, fárasztó s egyben időigényes folyamat; a palackok címkéinek és kupakjainak egymástól való elválasztása vagy az újságok és magazinok rendezett kötegelése nagy odafigyelést és fegyelmet követelt.
Mindez csupán egyetlen szelete a számtalan szabályokhoz kötött gyűjtési rendszernek, amit elsősorban a program központjaként szolgáló hulladékgyűjtő állomás felügyel. Az állomás az akár nálunk is megszokott négy kategorizáló-tároló helyett negyvenöt címkével ellátott tartállyal biztosít helyet a hulladékok számára (palack, újság, doboz, fém, alumínium stb…), és bár a negyvenöt jelentősen több a négynél, korántsem sorolható bele minden létező termék.
A már szükségtelenné vagy használhatatlanná vált tárgyak számára, – például háztartási gépek, ruhák, játékok – melyek valamilyen formájukban még használati értékekkel rendelkeznek, egy újrahasznosítási központ biztosít helyet. Ide bárki, bármit bevihet, otthagyhat vagy elvihet teljesen ingyen és bérmentve. Miután a településnek nincs saját szállítója, így az emberek maguk oldják meg a szállítást is.
A központ forgalmának jelentőségét jól mutatja, hogy a 2015-ben körülbelül 13 tonna árut adtak le, és nagyjából 11 tonnányit el is vittek belőle, ez körülbelül 80-85%-os újrahasznosítási arányt jelent.
Az eddigi tapasztalatok és az ott élők elmondása szerint ma már teljesen másképpen tekintenek a szemétre, odafigyelnek arra, hogy mit és hogyan vesznek és használnak. A csomagolásra különösen nagy hangsúlyt fektetnek. Egy helyi boltvezető például elmondta, hogy a program kezdete óta kizárólag olyan dolgokat vásárol, melyek csomagolását a későbbiekben is hasznosítani tudja.
A helyik nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a mára 80%-os újrahasznosításuk 2020-ra megüti a száz százalékát.
Videó a kisvárosról
Kiemelt fotó: Business insider
Szerző: Kicsiny Marcián/ amusing planet