A nyáron kettő szurikáta született a szegedi állatkertben, a féltestvérek közül a fiatalabbik gyengébb, kevésbé élénk volt, úgy tűnt, mintha nem tudna eleget szopni, annak ellenére, hogy a családtagjai folyamatosan gondját viselték. A szakemberek ezért úgy döntöttek, kiveszik a csapatból, mielőtt baj történne, és egy gondozó vette pártfogásába az állatot. Elfogadta a macskatejpótló-tápszerből készült tejet, sőt már szilárd táplálékot is eszik. A gondos nevelésnek köszönhetően összeszedte magát, így remélhetőleg, sikerül felnevelni, és a kritikus időszak végeztével végre bátran nevezheti el a gondozója.
A kölyök két hónapos koráig mindenképpen az emberi pótanya gondoskodását fogja élvezni.
A szurikáták Dél-Afrikában élő kisragadozók, főként rovarokkal, apró gerincesekkel, tojásokkal táplálkoznak, de sok növényi eredetű táplálékot is fogyasztanak. Csemegéjük a skorpió, amit a szegedi állatkertben rovartáplálékkal helyettesítenek. A lisztkukac az egyik legkedveltebb eledelük, amely mindig előcsábítja őket a maguk ásta üregrendszerből. Emiatt és közkedveltsége révén a Szegedi Vadaspark állatbemutató programjának, a Zoo Típusú Találkozásoknak egyik fix pontja a szurikátacsapat etetése, amely során egy kisebb előadást is meghallgathatnak róluk a látogatók.
A 700 gramm körüli testtömegű cibetmacska-félék szorosan együttműködő családokban élnek, amelyek egymással azonban időnként véres harcokat is vívhatnak. Kiterjedt üregrendszereket ásnak, amely védelmet biztosít számukra a ragadozókkal szemben. A csapatban a legmagasabb rangú hím és nőstény párzik. A szurikáták utódjai – tizenegy hetes vemhesség után – október és március között vakon és szőrtelenül jönnek a világra.
