Hagyomány és történelem: milyen emberek a székelyek?

Január 19-én Kolozsváron kezdődött, és január 25-én Marosvásárhelyen ér véget Száraz Miklós György: Székelyek – Történelemről és hagyományról című könyvének hat állomásból álló bemutató sorozata, melyeken a szerző találkozik az érdeklődő olvasókkal.

A budapesti születésű, 2003-ban József Attila-díjjal kitüntetett író, történész személyes élményei gyerekkorától kezdve kísérik életét a székelyekkel, melyről egy korábbi, Erdély csodái című művében így vallott:

Erdély a gyerekkorom. Ahogy minden magyaré. Azé is, aki nem tudja, aki soha nem lépte át a határát, aki nem járt Kolozsváron, a Mezőségen, a Székelyföldön. Mert ő is Erdély meséin, balladáin és legendáin nőtt fel.

Új könyve megjelenése kapcsán Száraz Miklós György a liget.ro portálnak adott interjút,  melyben a kötet keletkezéséről elmondta:  igyekezett csokorba gyűjteni egy seregnyi remek magyar kutató, történész és régész, néprajzos, nyelvész ismereteit a székelységről. És írókét, költőkét, királyokét, fejedelmekét, és katonákét is. Amit ő hozzátett, az a csoportosítás, a tálalás, és az, hogy áteresztette magán azt az igen-igen nagy anyagot. Átszűrte, kirostálta, amit kevésbé fontosnak vélt, hangsúlyozta, nyomatékosította, amit igen.

Otthonokba álmodja a székely életérzést a népi bútorfestő

Ez a munka egy életforma, melyet csak szívvel, lélekkel lehet végezni.

A könyv a székelyek természetét, szokásait, különösségét és történelmét is taglalja Szent László legendájától a Csíki székely krónikáig, a Székely Hadosztály történetétől Áron püspök hagyatékáig.

De milyen ember a székely?

A közhelyek – miszerint a székely kitartó, konok, csavaros eszű, indulatos, a jég hátán is megél – helyett így fogalmaz őszintén az író:

Hát milyen lenne? Emberi ember a székely. Ugyanolyan, mint a többi magyar. A többi ember. Ha bántják, szomorú. Vagy elkeseredett. Vagy üt. Vérzik, ha megsebzik. Hálás, ha szeretik, ha testvérre lel. Adakozó és szűkkeblű. Mondom, mint bármelyikünk. Mint bármelyik más ember. De talán mégsem egészen ugyanolyan. Talán erősebben éli meg ugyanazt.

Erősebben szeret, jobban gyűlöl, hamarabb üt. Ha hálás, akkor hálásabb. Ha bosszús, akkor bosszúsabb, ha haragos, akkor haragosabb. Talán még a szíve is erősebben fáj, amikor fáj.

Boldog ez a székely, de a szíve fáj

Megragadó történet Székelyföldről, egy turista és egy mézárus találkozásáról.

A regényes  művelődéstörténeti munka a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg.

Kiemelt kép: Fortepan