A legendának egy perui tudós járt utána, a felfedezésről szóló könyve a héten jelent meg The Boiling River (A forrásban lévő folyó) címmel – írja az MTI.
Andrés Ruzo a BBC spanyol nyelvű adásának elmondta, mindig azt hitte, hogy a forrásban lévő amazóniai folyó nem több legendánál, amelyről ő gyerekként hallott Limában.
Nagyapám mesélte a spanyol hódításról. Atahualpát, az inka uralkodót elfogták és megölték. Francisco Pizzaro és konkvisztádorai meggazdagodtak, és miután a hódításaikról szóló történetek eljutottak Spanyolországba, még többen keltek útra aranyra és dicsőségre éhezve. Érkezésük után azt kérdezték az inkáktól, hol van még olyan civilizáció, amelyet leigázhatnak, hol van még arany. Az inkák pedig bosszúból azt mondták nekik, menjenek Amazóniába, ott van a világ összes aranya. Van egy város, Paititi – spanyolul El Dorado -, ahol minden aranyból van. A spanyolok neki is vágtak a vadonnak. Azon kevesek, akik visszatértek közülük, nagyhatalmú sámánokról, mérgezett nyílvesszőt használó harcosokról, égig érő fákról, madarakat evő pókokról és olyan kígyókról meséltek, amelyek lenyelnek egy egész embert. És egy folyóról, amelynek forr a vize.
Andrés Ruzónak eszébe jutott a történet amikor doktori disszertációját írta Peru geotermikusenergia-lehetőségeiről, és felvetődött benne a kérdés, mi van, ha a folyó valóban létezik.
Megkérdeztem kutatókat az egyetemen, a kormányt, olaj- és gázkitermelő cégeket, bányatársaságokat, és a válasz egyöntetű nem volt
– elevenítette fel.
Forrásban lévő folyók valóban léteznek, de általában vulkánok közelében, kell ugyanis egy hőforrás, amely előidézi a geotermikus jelenséget. Amazóniában azonban nincsenek vulkánok, mint ahogy Peru nagy részén sincsenek. Következésképpen nem létezhet forrásban lévő folyó sem
– mondta. Amikor egy családi vacsorán beszélt erről, kiderült azonban, hogy mégis. Nagynénje fürdött is benne.
Létezik. Heves esőzés után lehet csak úszni benne, és egy sámán őrzi. A nagynénéd barátságban van a feleségével
– idézte nagybátyját a tudós.
Andrés Ruzo fel is kerekedett a nagynénje vezetésével a folyóhoz, amelytől – mint kiderült – a legközelebbi vulkán is hétszáz kilométerre fekszik.
Azonnal elővettem a hőmérőmet, a folyó átlag hőmérséklete 86 Celsius-fok volt. Nem pont száz, de azért elég meleg. És nagyon tiszta, ami a geotermikus rendszerek esetében nem túl gyakori. A víz íze is jó
– mondta.
Ahhoz, hogy tanulmányozhassa a folyót, szüksége volt a sámán áldására. Meg is kapta, egy feltétellel: vehet mintákat a vízből, el is viheti a világ bármelyik laboratóriumába vizsgálatra, de utána vissza kell öntenie őket a folyóba.
A helyiek mindig is ismerték ezt a helyet, része az életüknek. Innen vesznek vizet a főzéshez, a takarításhoz, ezzel veszik be orvosságaikat
– mondta.
A folyó több mint hat kilométer hosszú, jó széles – kétsávos útnak megfelelő – szakaszán tűzforró a víz, a meder mélysége hat méter.
Az viszont rejtélyt jelentett, hogy miért forró a víz.
Andrés Ruzo szerint ez arra utal, hogy már az indiánokat is érdekelte, hogy mitől meleg a víz. Mivel vulkánok nincsenek a közelben, a magyarázat az lehet, hogy a folyó hidrotermikus rendszer eredménye. Andrés Ruzo több év kutatás és más szakemberek bevonása után úgy véli, hogy a víz az Andok gleccsereiből származhat, majd lejut a föld mélyére, ahonnan a geotermikus tevékenységnek köszönhetően forrón tör a felszínre. Mindehhez egyedülálló földrajzi fekvésre van szükség.
Andrés Ruzo szerint a tudósok nem ismernek ennél nagyobb nem vulkanikus geotermikus rendszert. A National Geographic támogatásával végzett kutatásai során munkatársaival vizsgálták a folyóban és a környékén honos élőlényeket, és új fajokat találtak.
A folyó vízének hőmérséklete egyébiránt igen érdekes képet mutat: eleinte hideg, aztán meleg, utána újra hideg, majd meleg, ismét csökken, majd újra emelkedik, végül pedig újra csökkenni kezd, és beleömlik egy másik folyóba.
A sámán és az ott élők számára ez szent hely. Számomra tudósként egyedülálló geotermikus jelenség. Az illegális fakitermelőknek és az állattenyésztőknek viszont csak egy újabb vidék, amelyet kizsákmányolhatnak. A perui kormánynak pedig olyan terület, amely nem áll védelem alatt, fejlesztésre kész
– mondta Andrés Ruzo, hozzátéve, az a célja, hogy még jobban feltérképezhessék a helyet.
Olyan világban élünk, amelyben a sámánok még mindig énekelnek az erdő szellemeinek, amelyben forr a folyók vize és a legendák életre kelnek.
