Életmód

„Bajban vagyunk fiúk, vesztésre állunk!” – Tudományos jelentés riasztó adatokkal

Bajban a természet és bajban az ember is, de jó, ha tudjuk, hogy a legnagyobb vesztes ebben a játszmában az ember lesz!

Bár már korábban kiszivárgott, de a világ legátfogóbb és legrosszabb bejelentése született meg hétfőn Párizsban.  Bajban a természet és bajban leszünk mi is, ha nem teszünk semmit! Az ENSZ globális értékelése komor részletességgel megmutatja, hogy az emberek az elmúlt 50 évben mit tettek a természettel, és mi lesz az elkövetkező évtizedekben, hacsak nem hajtunk végre jelentős változásokat.

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) az elmúlt három évben az 1800 oldalas értékelésen dolgozott.  Az elmúlt héten a vezető szerzők több mint 130 ország kormányzati képviselőivel találkoztak Párizsban, hogy véglegesítsék az összefoglaló jelentés végső részleteit.

A fajok gyorsabban halnak ki, mint amennyit évezredek óta láttunk.

A biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló IPBES globális értékelő jelentés a legteljesebb, ami valaha elkészült. Az 50 országból származó több száz szakértő által végzett kutatás és elemzés, amely 15 ezer tudományos és kormányzati forrás alapján készült, a jelentés az eddigi  legátfogóbb értékelés.

Az IPBES globális felmérésének elsöprő bizonyítéka a különböző tudásterületek széles köréből, baljós képet mutat. Az ökoszisztéma gyorsabban romlik, mint valaha. Elpusztítjuk gazdaságaink, megélhetéseink, az élelmiszerbiztonságunk, egészségünk és az életminőségünk alapjait.

– mondta Párizsban az IPBES elnöke, Sir Robert Watson.

Az eddigi legjelentősebb relatív globális hatásokat öt, a természet változásának közvetlen mozgatórugójaként sorolják fel.

Íme a bűnösök csökkenő sorrendben:

  1. drasztikus változások a szárazföldi és a tengeri erőforrások kiaknázásában
  2.  az élővilág kizsákmányolása
  3. éghajlatváltozás
  4. szennyezés és
  5.  invazív idegen fajok.
Fotó: pixabay.com

Az összefoglalóban döbbenetes számokat olvashatunk

  • A szárazföldi környezet háromnegyedét és a tengeri környezet 66% -át súlyosan megváltoztattuk az elmúlt évtizedekben.
  • A világ földfelszínének több mint egyharmadát  szántóföldi növénytermesztésre vagy állattenyésztésre fordítjuk.
  • A tengereknek mindössze 3%-a tekinthető emberi beavatkozástól mentesnek.
  • A nyers faanyag kitermelése 45% -kal nőtt,  60 milliárd nyersanyagot bányászunk ki évente, ez 1980-ban csak a fele volt.
  • Az évszázad első 13 évében 7%-kal csökkent az érintetlen erdők területe, ez nagyobb mint Franciaország és Nagy-Britannia területe együttvéve.
  • 1980 óta a műanyagszennyezés tízszeresére nőtt, évente 300-400 millió tonna nehézfémet, oldószereket, mérgező iszapokat és egyéb ipari létesítményekből származó hulladékokat árulunk a világ vizein, és a part menti ökoszisztémákba belépő szennyeződések több mint 400 óceáni “halott” övezetet hoztunk létre, „összességében több mint 245 000 km2 – amely az Egyesült Királyságéval megegyező összterületű.
  • A szennyvizek 80%-át eresztjük a folyóvizekbe, a tavakba és az óceánokba minden tisztítás nélkül.
  • A világ becsült 5,9 millió szárazföldi fajából 500 ezernek nincs élőhelyük a hosszú távú túléléshez.
  • A kétéltű fajok 40 százaléka hamarosan kipusztulhat.
  • Kihalás fenyegeti a tengeri emlősök 33 százalékát.
  • A rovarfajok 10% -át becsülik veszélyeztetettnek.
  • A közelmúltbeli tanulmányok azt mutatják, hogy a 353 vadon élő méh faj száma körülbelül egyharmadára csökkent. A tényezők közé tartozik az élőhelyvesztés, az éghajlatváltozás, a peszticidek és a betegségek.
Fotó: pixabay.com

Nem túl késő, hogy változtassunk

Helyi és globális szinten kell gondolkodnunk és cselekednünk.

A transzformatív változáson keresztül, melynek fontos része a széleskörű együttműködés, a természet továbbra is fenntartható, helyreállítható és fenntartható módon használható – ez is kulcsfontosságú a legtöbb globális cél eléréséhez.

Lehetséges intézkedések

A közös szakpolitikai intézkedések és a társadalmi kezdeményezések segítenek a fogyasztásnak a természetre gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos tudatosság növelésében, a helyi környezet védelmében, a fenntartható helyi gazdaságok előmozdításában.

A jelentés szemléltető listát mutat be azokról a lehetséges cselekvésekről és utakról, melyek azok a helyszínek, rendszerek és skálák, amik a leginkább támogatják a fenntarthatóságot.

  • A mezőgazdaságban a jelentés többek között kiemeli a jó mezőgazdasági és agroökológiai gyakorlatok előmozdítását: többfunkciós tájtervezést (amely egyidejűleg biztosítja az élelmiszerbiztonságot, a megélhetési lehetőségeket, a fajok fenntartását és az ökológiai funkciókat) és az ágazatközi integrált irányítást. Arra is rámutat, hogy az élelmiszer-rendszer valamennyi szereplőjének mélyebb bevonása szükséges (beleértve a termelőket, a közszférát, a civil társadalmat és a fogyasztókat). A fogyasztók és a termelők számára lehetővé kell tenni a piaci átláthatóságot, a jobb forgalmazást és a lokalizált értékesítést, ezáltal csökkenthető az élelmiszerpazarlás is.
  • A tengeri rendszerekben a jelentés  többek között kiemeli: a halászati ​​gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítéseit, úgymint területrendezés, hatékony kvóták, tengeri védett területek és a legfontosabb  tengeri biodiverzitás területek védelmét és kezelését.
  • Az édesvízi rendszerekben kiemelt feladat: a vízgazdálkodás átfogóbb kezelése az együttműködő vízgazdálkodás és a nagyobb méltányosság érdekében,  a talajerózió, az üledékképződés és a szennyezettség csökkentésére irányuló gyakorlatok előmozdítása és a vízügyi projektekbe történő beruházások előmozdítása egyértelmű fenntarthatósági kritériumokkal.
  • A városi területeken szükséges a természet alapú megoldások előmozdítása: a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az egészséges városi környezet növelése az alacsony jövedelmű közösségek számára, a zöldterületekhez való hozzáférés javítása, fenntartható termelés és fogyasztás és ökológiai kapcsolat a városi terekben, különösen az őshonos fajokkal.

Az összes példánál a jelentés elismeri a különböző értékrendszerek és különböző érdekek és világképek bevonásának fontosságát. Ez magában foglalja a lakosok és a helyi közösségek teljes körű és hatékony részvételét a döntésekben, az ösztönző struktúrák reformjában és fejlesztésében, valamint annak biztosítását, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolások elsőbbséget élvezzenek az összes kulcsfontosságú ágazati tervezésben.

Címlapfotó: pixabay.com

Vadvirágos sávokkal védekeznek a kártevők ellen a termőföldeken
Igyekeznek növelni a gabonaféléket támadó kártevők természetes ragadozóinak számát, és csökkenteni a permetezés mennyiségét. 
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik