Életmód

Nagyszombat: új tűz, a remény szimbóluma

A Fülöp-szigeteken fekete szombatnak, Csehországban fehér szombatnak hívják e napot.

A húsvéti ünnepeket megelőző nagyhét legfontosabb napjai a kereszténységben a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat, azaz a szent három nap.

Nagyszombaton készítették el az ünnepre szánt ételeket, de csak a „feltámadási mise” után ettek belőle. A nap a negyven napos böjt vége, amikor újra megszólalnak a harangok. Az esti misén Jézus feltámadását ünnepelik, és ekkor van a tűzszentelés is. A katolikus templomokban a gyertyákat a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is.

nagyszombat2

Vidéken a húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, húsételeket, tojást, kalácsot a hívők templomban megszenteltették.

A néphagyományban a megszentel ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy egészségesek maradjanak, és jól szaporodjanak. Bizonyos helyeken, a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, vagy a földekre vitték jó termést remélve.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.