Egyre több településen találkozhatunk fekvőrendőrökkel, sebességmérőkkel vagy állandó traffipaxokkal, ami miatt az autósok közül sokan bosszankodnak, ám ezeknek az eszközöknek elsősorban nem a büntetés a céljuk, hanem a balesetek megelőzése és a forgalom lassítása.
A gyorshajtás továbbra is az egyik legnagyobb veszélyforrás a lakott területeken – írja az Pénzcentrum. A túl nagy sebesség különösen a gyalogosokra és kerékpárosokra jelent komoly kockázatot, ráadásul a balesetek súlyosságát is jelentősen növeli.
Mikor kerülhet ki fekvőrendőr?
A fekvőrendőrök, vagyis hivatalos nevükön forgalomlassító küszöbök telepítéséről jellemzően az önkormányzat dönt. Ezeket elsősorban lakóövezetekben, kisebb forgalmú utcákban alkalmazzák, ahol rendszeresen problémát okoz a gyorshajtás.
Az önmagában általában nem elegendő indok, hogy zavaró a forgalom. A telepítéshez többnyire szükség van arra, hogy:
- gyakori legyen a gyorshajtás,
- balesetveszélyes helyzetek alakuljanak ki,
- esetleg korábban már történt baleset az adott útszakaszon,
- a lakók közösen jelezzék a problémát.
A szakemberek ilyenkor forgalmi vizsgálatot végeznek, megnézik az út adottságait, a forgalom nagyságát és a baleseti adatokat is. Nem minden helyszín alkalmas fekvőrendőr kialakítására: főutakon, buszjáratok útvonalán vagy mentési útvonalakon általában nem engedélyezik.
A lakók összefogása sokat számíthat
A tapasztalatok szerint sokkal nagyobb eséllyel foglalkoznak a problémával, ha nem egyetlen lakó jelzi azt, hanem többen közösen lépnek fel. Egy aláírásgyűjtés vagy közös beadvány erősítheti a kérelmet.
A folyamat általában egy hivatalos önkormányzati megkereséssel indul, amelyben érdemes részletesen leírni a problémát: mikor jellemző a gyorshajtás, milyen veszélyes helyzetek fordulnak elő, történt-e baleset.
Nem olcsó megoldás
Egy fekvőrendőr telepítése komoly költséget jelenthet. Az egyszerűbb, előre gyártott elemekből álló megoldások ára is már több százezer forint is lehet, a tartósabb, aszfaltba épített változatok pedig akár milliós nagyságrendű beruházást is jelenthetnek.
Ráadásul a telepítés után a karbantartásról és az útburkolati jelekről is gondoskodni kell. Volt már példa arra is, hogy a helyiek maguk finanszírozták a kivitelezést, miközben az önkormányzat az engedélyeztetést intézte.
Traffipaxot is kérhetnek a lakók
Nemcsak fekvőrendőr, hanem sebességmérő berendezés telepítését is kezdeményezhetik a helyiek. A fix traffipaxok ügyében azonban már a rendőrség dönt, jellemzően az ORFK és az illetékes rendőrkapitányság bevonásával.
A folyamat itt is lakossági jelzéssel indulhat, amelyhez az önkormányzat támogatása sokat segíthet. A hatóságok megvizsgálják:
- mennyire jellemző a gyorshajtás,
- milyen a baleseti statisztika,
- alkalmas-e az útszakasz műszakilag a mérésre,
- elegendő lenne-e inkább mobil ellenőrzés.
A fix traffipaxok kiépítése jelentős beruházás, ezért országos szinten döntenek arról, hol indokolt a telepítés.
Nem a büntetés a cél
A szakemberek szerint a fekvőrendőrök és traffipaxok elsődleges feladata a megelőzés. A fix sebességmérőket ráadásul általában előre jelzik táblákkal, vagyis nem „rejtett” ellenőrzésről van szó.
A tapasztalatok alapján azonban már önmagában az is lassításra készteti az autósokat, ha tudják, hogy az adott útszakaszon fokozott ellenőrzésre vagy forgalomlassító eszközökre számíthatnak.
Korábban írtunk már a ködlámpa használatával és a parkolással kapcsolatos KRESZ-szabályokról, illetre arról is, hogy a túl lassú vezetésért is bírság jár.
