Csípés nélkül is okozhat megbetegedést az egyébként kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás: a nyers házi tej is lehet vírushordozó – figyelmeztetett Schneider Ferenc infektológus, a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A szakember azt ajánlja, hogy A pasztörizálás során ugyanis a nyers tejben található kórokozók nagy része elpusztul, így fogyasztása biztonságosabbá válik.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="667" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Magyarországon több járványos megbetegedés is lezajlott az elmúlt évtizedben a pasztörizálatlan nyers tej fogyasztása következtében. Az orvos felhívta a figyelmet arra, hogy a kecskén egyébként nem jelentkeznek a betegség tünetei, a tej pedig viszonylag hosszú ideig, 9-10 napig fertőző marad.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a többféle veszélyes betegséget – kullancsencephalitist, illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs előfordulása az elmúlt években időben és térben is egyre inkább kiterjedt. a tavaszi, nyár eleji szezont az egyre hosszabb őszi periódus követi, amely akár november végéig is eltarthat, és az elszaporodó kullancsok miatt ma már nemcsak az erdőben, hanem a parkokban, játszótereken, hobbikertekben is megfertőződhetnek, akik nem védettek.
A leghatékonyabb védekezés az oltás
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a kullancsok és a nyers tej által is terjesztett kullancsencephalitis ellen a leghatékonyabb védekezés az oltás. A védekezés szempontjából nagyon fontosnak nevezte, hogy az oltásokat – az influenzaszezont lehetőleg elkerülve – akár már a tél legelején beadassák. Az alapimmunizálás három adag oltással történik: az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadatni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást – írta az MTI.