Életmód

Régi idők egyszerűsége ragyogja be a 160 éves székely házat

A porta egyike a falu legöregebb épületeinek, melyben ma is laknak.

Miközben a 160 éves portáról nézegetjük Molnár Szabolcs felvételeit, érdemes megismerkednünk Alsósófalvával, ezzel az alig 1500 lelket számláló erdélyi faluval, melynek lakossága szinte teljes egészében magyar.

alsósó1

alsósó8

A szerethető falu mindennapjairól az alsosofalva.eu portálon és a település Facebook-oldalán számol be napi rendszerességgel három fiatal, akik önként vállalták, hogy a világhálón keresztül ismertetik meg az érdeklődőkkel az ott lakókat, a székely hagyományokat, meséket, és mindent, ami a település múltjával és jelenével kapcsolatos.

alsósó5

Az alsósófalvai öreg háztól készült fotók – a portál egyik szerkesztőjének, Molnár Szabolcsnak a felvételei – is a múltra, a hagyományok ápolására vezetik vissza az olvasót.

alsósó3

A falu

A Wikipédia ezt írja: Alsósófalva a Görgényi-havasok és a Hargita érintkezési pontja közelében, a tengerszint feletti 520 méter magasságban terül el. A falut nyugaton a Só-hegy és a Harom-tető, délnyugaton a Siklódi-kő és a Küsmődi-kő, délen Görnyés teteje, délkeleten a Firtos magaslata és a Szoros-tető, keleten a Korondi-hegy határolja. A Felső-és Alsósófalva közti birtokhatárt a Korond-patak húzza meg, melynek a bal partján fekszik Alsósófalva, mely Szovátától 10 kilométerre, Székelyudvarhelytől 37 kilométerre, Csíkszeredától, a megyeszékhelytől 92 kilométerre fekszik.

alsósó12

Alsósófalva hagyományokban és népszokásokban gazdag faluközösség. Az ott lakók hűen ápolják a legtöbb hagyományt: farsangtemetést, hajnalozást, hesspávázást, szüreti mulatságokat. Büszkék a kulturális értékeikre, a falu lakóira kicsitől-nagyig.

alsósó4

Alsósófalván még él a közösség fogalma

A falubeliek szívében él a segíteni akarás szándéka, és ezt a lelkületet adják tovább a fiataloknak.

Fontos, hogy megtanítsuk őket azokra a dolgokra, amelyekre az iskola nem tanít meg. Fontos, hogy átadjuk a hitünket nekik, hogy templomba járjanak. Fontos, hogy amikor útnak indulnak, hamuba sült pogácsát helyezzünk a tarisznyájukba. Az a gyerek, aki nem kap pár hamuba sült pogácsát útravalóra, sose jön vissza. De az, aki nem üres kézzel távozott, az mindig hűséges marad szülőfalujához. Fontos, hogy felismerjük az önellátó gazdaság hatalmas előnyét. Alsósófalván az embereknek megvan a lehetőségük, hogy veteményes kertjük legyen, friss tojás és tej kerüljön az asztalra, télen pedig az általuk nevelt disznót vágják le.

alsósó11

A három fiatal szerkesztő pedig e lélekemelő útravaló szellemében mutatja meg a nagyvilágnak Alsósófalva szépségeit. Ezek egyike ez a gyönyörű, 160 éves tornácos ház, melyben benne van a székely ember lelkülete, múltja, jósága és egyszerűsége is.

alsósó9

alsósó7

Fotók: Alsósófalva – Molnár Szabolcs

Olvasói sztorik