A piacot látogatók hányada a 2010-es 72 százalékról a 2015 július-2016 június között eltelt 12 hónapos időszakban 59 százalékra esett vissza. Ez áll a GfK legfrissebb, 2016. első félévet elemző Kereskedelmi Analízisek tanulmányában.
Míg hat évvel ezelőtt tízből heten, addig idén már csak tízből nem egészen hatan intézik beszerzéseiket valamely piacon.
Alapvetően a vidéki vásárlók számának megcsappanása okozza a csökkenést. A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada fokozatosan – évről évre – mérséklődik. A piaci forgalom visszaesése – annak profiljából kifolyólag – árukategóriánkként eltérő. Tekintve, hogy a piac a – akár nagy tételben történő – frissáru-vásárlás elsőszámú helyszíneként működött mindig is, így érthető, hogy leginkább a friss gyümölcs kategória tartja magát.
A méz ugyanakkor 2010-hez képest nagyobb arányban kerül a vásárlókhoz a piacon
Érdekes különbség mutatkozik az egyes kategóriákban Budapestet és vidéket illetően. Csak néhány kategóriát megvizsgálva a piac forgalmi részesedésében lényeges eltérés mutatkozik a fővárosban és vidéken. A zöldség és gyümölcs kategóriákban közel másfélszeres az eltérés, ugyanakkor a friss húsok esetében már közel ötszörös a különbség Budapest és a vidék között, míg a budapesti háztartások a friss húsra kiadott teljes összeg tizedét a piacokon költik el, addig vidéken ugyanez az arány mindössze 2 százalék.
Hol szerzik be a friss árut, ha nem közvetlenül a termelőktől? A GfK számai azt mutatják, hogy a piacoktól forgalmat elsősorban a diszkontok és a szupermarketek vonnak el a napi fogyasztási cikk piac egészét tekintve csakúgy, mint a friss zöldség-gyümölcs kategóriában.
Akik kitartottak a piacok mellett, azok jellemzően a kis (1-2 fős), idősebb, a 60 éven túli nyugdíjas háztartások, valamint a Budapesten élők – ezek azok a vásárlók, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacon ma is.
Címlapfotó:mnn.com
