Hargita megye eldugott csücskében található a nevében méretes, ám a valóságban aprócska zsákfalu, Nagysolymos. Itt szolgál református lelkészként Kászoni Szilárd, s feleségével, az ugyancsak lelkipásztor Kászoniné Fejős Gabriellával itt nevelik az életre szőke angyalkáikat: az ötéves Katát, a hároméves Bulcsút és az egyéves Gyulát – számol be terjedelmes riportban a család életéről a noileg.ro portál.
Menekülés a háborúból
Szilárd nagyváradi születésű, de nagyszülei révén egész gyermekkorában élő kapcsolatban állt a faluval. Gabi egy vajdasági faluból, Bácskossuthfalváról származik. Ő népzenész pályára készült Újvidékre, de 1999-ben, az utolsó középiskolai évében, a márciusi szerbiai NATO bombázások megkezdésével az iskola ott rögtön véget is ért. Akkor merült fel benne a kolozsvári teológiai tanulmányok lehetősége. Ez valóra vált, a kincses városban ismerkedett meg későbbi párjával, Szilárddal.
A táj és az emberek mindenért kárpótolnak
Nagysolymos elöregedett falu. Míg a 90-es évek elején mintegy hatszázan laktak a Hargita megyei településen, mára felére csökkent a falu lakossága, az itt élők 70 százaléka 60 év feletti. Nagysolymos félreesik mindentől, de a táj szépsége, az emberek kedvessége mindenért kárpótolja a családot.
Amikor 2008-ban Nagysolymosra érkezett a házaspár, a parókia lakása lerobbant állapotban várta őket. Mivel korábban évekig diákotthonban laktak, szinte semmijük nem volt: se ágyuk, se bútoruk, se hűtőszekrényük. Mindössze néhány matracuk volt, azokon aludtak sokáig. Mára kicsinosodott, megszépült a porta.
Vidéki romantika
Tévéjük nincs, az internetezést is igyekeznek korlátozni, hetente egyszer járnak a városba bevásárolni.
A falusi élet előnye, hogy van egy óriási udvarunk, vannak állataink, a gyerekek szabad levegőn nőnek fel – mondja egybehangzóan Gabi és Szilárd.
Két ló legelészik az udvaron. Rezgő, a Katáé, Csillag pedig a Bulcsú lova. Gyula egyelőre nem tart igényt saját jószágra, de neki is adott három kecske, három racka juh. Tavasztól késő őszig kacsák és erdélyi csóré nyakú tyúkok kapirgálnak az udvarban. A zöldséget a saját kertjükben termelik. Szilárd látja el az állatokat és foglalkozik a veteményessel, Gabira hárul a lakás, a konyha és a gyereknevelés.
Az emberi életnek győznie kell
Az élet mintha visszahúzódna a közösségekből, rohamosan fogy Nagysolymos is. A fiatal tiszteletes azt vallja, hogy egy módja van ezen változtatni: ha gyermekeket vállalunk.
Hiszem, hogy boldogabb idős szülő leszek azzal, hogy sok gyereket neveltem fel. Akinek fontos az anyagi léten kívül más élettartalom is, hogy viszonylag egészségesen táplálja a testét és lelkét, annak kialakul egy olyan hite is, ami arra sarkallja, hogy erre az életre nyugodtan lehet gyermekeket vállalni.
Azt tapasztalják, hogy nemcsak lelkipásztorként, hanem családtagként is befogadták őket a faluba. A szomszédokkal nagyon jóban vannak, igaz legalább 40 évvel idősebbek náluk. A gyerekek átjárnak hozzájuk, szinte úgy tekintenek rájuk, mint a nagyszüleikre.
Magyari Tekla riportját teljes terjedelmében IDE KATTINTVA olvashatod.
Fotók: Magyari Hunor és Facebook/Kászoniné Fejős Gabriella
