Életmód

Húshagyókedden zárva van a mennyország

Húshagyókedd  a farsang utolsó napja, az időszak szokásainak csúcspontja.
Korábban a témában:

Ezen a napon a téltemetés, a zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés,  mely  a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” , a sardózás, a busó és a kuka (dőre) járás  is a néphagyományok közé tartozik.

Fotó: MTI – Mohai Balázs

Régi időkben ekkor volt  a legény- és leányavatás kemény próbája és a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése is. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában  szünetelt….

Időjóslás

Húshagyókedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni.  Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor  sok tojást tojnak a tyúkok  egész évben.  A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett.  Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.

Fotó: Wikimedia Commons[/caption]

Mulatság, házasság

A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt. Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Ki is csúfolták őket, mintha nem lett volna elég bajuk. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, végleg  pártában marad a régiek szerint.

A legények a hoppon maradt lány ablaka alatt fazekakkal, vasakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták: „Húshagyó, itt maradt az eladó!”

Fotó: MTI – Komka Péter

Kedden reggel a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut nyársakkal kezükben, s a házakba betérve verset mondtak. Húshagyó kedd a “bakkuszok” napja volt. A legények maskarákban, álarcban, táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit, végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték.

Ünneprontás

Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyókeddhez fűződik. Néha a féktelen ifjúság beletáncolt a nagyböjti csendes szent időbe, pedig akkor már muzsikának, táncnak helye nem volt. A mesélők szerint egyszer húshagyókedden  a fiatalok báloztak, de éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban tovább ropta, így hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek  a csárdával együtt.

Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.

Kezdődik a böjt

A húshagyó elnevezés a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és karneválok  kapcsolódnak a nap hagyományaihoz.

Szerző: Tánczos Erzsébet – netfolk.blog.hu – Címfotó: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.