A bolíviai erdőkben élő Tsimane-törzs tagjainál szinte egyáltalán nem fedezhető fel az artériák eltömődése még idős korban sem, derült ki a Lancet tudományos folyóiratban minap közzétett tanulmányból.
A kutatók szerint bár elképzelhetetlen, hogy az emberiség visszatérjen a halászó-vadászó életmódhoz, számos leckét adhatnak a számunkra.
Kik ők?
Jelenleg körülbelül 16 ezer Tsimane él a bolgyón, akik vadásznak, halásznak és mezőgazdasággal foglalkoznak az Amazonas őserdőiben a Maniqui folyó partjain.
A tudóscsoport több repülőátszállással és kenutúrával jutott el a lakóterületükhöz.
Mit esznek?
- Étrendjük 17 százalékát teszik ki vadállatok, köztük a vaddisznók, tapírok és kapibarák, a bolygó legnagyobb rágcsálói;
- 7 százalékban fogyasztanak halakat, legfőként piranhát és harcsát;
- a maradék élelmet pedig a földekről szedik, ahol rizst, kukoricát, manióka gyökeret és banánt termesztenek.
Ez annyit jelent, hogy
- a bevitt kalória 72 százaléka szénhidrátból származik;
- 14 százalék zsír;
- és 14 százalék protein.
Mennyire edzettek?
A férfiak napi tizenhétezer, a nők napi tizenhatezer lépést tesznek meg átlagban. Még a 60 év felettiek is simán átlépik a tizenötezres határt.
Csak összehasonlításként, a civilizált világban napjainkban a legtöbb embernek a tízezer lépés is komoly megterhelést jelent.
Miért olyan nagyszerű a szívük?
A kutatók a koszorúerekben lerakódott kalcium mennyiségét vizsgálták, ami egyik jele az artériák eltömődésnek és nagyban növeli a szívinfarktus kockázatát.
A tanulmány során 705 ember szívét vizsgálták meg. A Tsimane törzs 45 éves tagjainál tulajdonképpen egyáltalán nem volt kimutatható a kalcium a koszorúérben, holott az Amerikai Egyesült Államokban a hasonló korú lakosság 25 százalékánál már jelen van.
Michael Gurven antropológiakutató a BBC megkeresésére elmondta, ez a szám jóval alacsonyabb, mint bármely más populációnál, ahol ismertek erre vonatkozó adatok.
A legközelebb a japán nők állnak hozzájuk, de még mindig teljesen más kávéház
– fogalmazott.
Csak az étrend és az edzés a lényeg?
Jóval kevesebbet cigarettáznak a civilizált embereknél, de nagyobb a fertőzésveszély, ami potenciálisan növeli a szívbetegségek kialakulását.
Az egyik elmélet szerint az immunreakciókat visszafogó bélféreg gyakoribb a közösségben és ez segíthet megvédeni a szívet.
Mit tanulhatunk?
Úgy gondolom, hogy szükségünk van egy holisztikusabb megközelítésre a testmozgásról. Járjunk kerékpárral dolgozni, lépcsőzzünk többet
– mondta a szakértő.
Mint fogalmazott, a modern világ tart minket életben, de az urbanizáció és a munkaerő specializációja új kockázati tényező lehet az egészségtelen szív kapcsán.
Ők kis közösségekben élnek, az élet nagyon szociális és könnyebben fenn tudják tartani a pozitív szemléletet.
(BBC)