Életmód

Így lesz hátrányból előny! Gaztalanítsunk kecskével

Nincs még egy olyan háziállat, ami ennyire hasznos és egyszerre kártékony is, mint a kecske. Mégis, hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni?

Bár a kecskét körülbelül ugyanakkor és ugyanott  háziasították, mint a juhot, jóval kevésbé sikerült betörni, mint a jámborságáról híres birkát. A kecske rövid időn belül képes „visszavadulni” és szinte bármilyen éghajlattal könnyedén megbirkózik.

A kecske ahol megjelenik, az őshonos növényevőket kimagasló intelligenciájával, rendkívüli mozgékonyságával és mindennel elbíró emésztőszervével gyorsan kiszorítja az őshonos növényevőket. És akkor meg sem említettük nagyfokú szaporaságát. Nagy károkat tud okozni, ott ahol a hely flóra és fauna nincs erre a kíméletlen evolúciós nyomásra felkészülve.

Szinte mindent megeszik

Ugyanakkor persze hasznos is lehet, hiszen kiválóan irtható velük olyan invazív növényfaj is, melyek kvázi ejtőernyősként (általában emberi hatásra) pottyannak a helyi ökoszisztémába, amúgy hajlamosak arra, hogy a helyi növénykultúrát kiszorítsák, megfojtsák, és ezzel az egész helyi ökoszisztémát a teljes pusztulásba lökjék. Megeszi, sőt kedveli a más házi állatok számára mérgező növényeket, pl. mérges szömörce, bábaguzsalyt is.

Fotó: takepart.com

Megeszi az akácfát mindenestül, futó szeder, avagy narancshéj, nem válogat. Gyorsabban legallyazza a kidobott karácsonyfát, mint bármilyen darálógép. Az aljnövényzet ritkításával egyébként csökkentik a tűzveszélyt és serkentik a növekedést is. Rendkívül hálás tulajdonsága, hogy kedveli a gyümölcsfáink fejlődését akadályozó kúszónövények indáit is, csak arra ügyeljünk, hogy a következő célpont ne a gyümölcsfa legyen.

Emésztőrendszere olyan lebontó enzimeket tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy szinte bármit (pl. 1,5 négyzetméter nylon) lebontson anélkül, hogy károsodna bármilyen módon. A gyümölcsök, melyeket nagy élvezettel fogyaszt egyébként a kecske, magjaik, miközben áthaladnak a kecske emésztőszervén, az emésztőnedvek hatására lebomlik róluk a külső, kemény védőburok, és ezáltal termékennyé válnak.

Fotó: the-haverblog

A kecske bár rendkívül makacs, ugyanakkor gyorsan tanul, alkalmazkodik

Hamar megtanulja tisztelni a villanypásztort, és mivel nem kedveli a vizet, egy egyszerű vizesárok is jó természetes kerítés lehet. Azokon a helyeken ahol a terepviszonyok, vagy egyszerűen helyhiány miatt a nagy teljesítményű gépek szóba sem jöhetnek, környezetkímélő alternatívaként ajánlkozik a kecske.

30 kecske 1 nap alatt képes 1000 négyzetmétert kipucolni

Miért lehet ez érdekes? Külföldön egyre több példát találunk az “öko-kecske” szolgáltatásra vagyis házhoz viszik a kecske csapatot és az elgazosodott területeket környezetbarát módon lelegeltetik.

Több vállalkozás is alakult erre a módszerre, érdemes megismerni:

–  a Google észak-kaliforniai központjában a gyepet kecskékkel tartják rendben, így nem kell sem gyomirtót, sem belsőégésű motorral működtet fűnyírót használniuk, jelentősen csökkentve ezáltal a környezetterhelést. Itt érdemes megjegyezni azért azt is, hogy a kecske a gyep füvével szemben hajlamos előnyben részesíteni a különböző „széles-levelű” növényeket, illetve a fák ágait, szeret mindenhonnan csipegetni, tehát pázsitnál ne számítsunk azonnali eredményre (ha csak pázsit karbantartás a cél, arra a juh hatékonyabb).

–  az USA-ban több helyen (pl. Seattle, Washington állam, Tenessee állam, Észak-Karolina állam) bérelhetőek a kecskék „tereprendezésre”.

–  több helyen használják az invazív növényi fajok féken tartására, vagy az olyan helyek karbantartására használják, ahol szóba sem jöhetnek a nagy gépek.

A kecske, mint állat, hasznos és kártékony egyszerre. Az, hogy melyik tulajdonsága kerül előtérbe, csak a gondolkodó, vagy épp ellenkezőleg, egyáltalán, nem gondolkodó embertől függ.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik