Az emberiség évente több százezer hektárt erdőséget tüntet el – zömében Dél-Amerikában és Afrikában -, a rövidtávú veszteség mellé pedig olyan, nem várt bónuszok társulnak, mint az elsivatagosodás, a vadon élő állatok kihalása és az éghajlatváltozás. A tudományos gondolkodás a fák erőforrásainak fenntarthatóbb felhasználásával, a kiszolgáltatott erdők hatékonyabb védelmével ért el részeredményeket, de még mindig hosszú út áll előttünk.
Az erdőirtás ellenére az ember ösztönösen vonzódik a fákhoz. Puszta jelenlétüktől nyugodtabbá, boldogabbá és kreatívabbá válunk, és gyakran növeli teljesítőképességünket.
De nem kell druidának lennünk az erdő, és benne a fák tiszteletéhez. Egyre több modern program keretében emlékezünk meg a fákról, melyek nélkül Földünk egésze nagy hasonlóságot mutatna a Góbi sivataghoz.
1. A Földön több mint 60 ezer fafaj ismert
Egészen a közelmúltig nem volt alapos globális népszámlálás a fák közt. De 2017 áprilisában egy hatalmas tudományos erőfeszítés eredményeként jelent meg egy publikáció GlobalTreeSearch néven, amely tartalmazza a tudományos világ által ismert összes fafajtát.
Az erőfeszítés mögött álló kutatók múzeumokból, botanikus kertekből, mezőgazdasági központokból és más forrásokból gyűjtöttek adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy jelenleg 60 066 fafajta él a Földön.
2. A fafajok több mint fele csak egy országban él
A fák biológiai sokféleségének számszerűsítése mellett a 2017-es népszámlálás rávilágít arra is, hogy hol és hogyan élnek a különböző fajok. Az összes fafaj közel 58 százaléka szorosan kötődik egy bizonyos élőhelyhez, vagyis csak egy ország területén lelhető fel.
Brazíliában, Kolumbiában és Indonéziában a legmagasabb az endemikus fafajok összértéke, ami könnyen érthető, hiszen ezekben az országokban vannak a világ legnagyobb, még érintetlen őserdei.
A szigetekre jellemző ez leginkább, ahol az izoláltság szintén vezethet olyan specializációz, ami nagyon érzékennyé teszi az adott ökoszisztémát. Különösen Madagaszkár, Pápua Új-Guinea, Indonézia kis szigeteire hívják fel a figyelmet a tanulmány szerzői.
3. A fák nem léteztek a Föld történelmének első 90 százalékában
A Föld 4,5 milliárd éves, és a növények – valószínűleg mohák és a gombák – csak mintegy 470 millió évvel ezelőtt hódították meg a szárazföldet.
4. Az első ismert „fák”
Az első olyan növények, melyek megjelenésükben hasonlítottak a mai fákra, hatalmas páfrányok voltak, magas és erős törzzsel, viszont még a jellegzetes lombkorona nélkül.
Számos növényfaj alakult ki a mai fák formájára az elmúlt 300 millió év alatt. Ez egy bonyolult lépés a növényi evolúcióban, amely olyan fejődési elemeket igényel, mint az erős, egyenes törzs, az erős, szerteágazó gyökérzet, amely lehetővé teszi a talajból történő víz és tápanyag felvételt, és annak eljutását a növény szervezetében mindenhová. Még nagyobb lépés a szerteágazó lombok kifejlesztése, ami legjellegzetesebb díszük, és a fotoszintézis nélkülözhetetlen eszköze.
A legkorábbi ismert fa a Wattieza nevű faj egyedei, amelyet 385 millió éves fosszíliából azonosítottak és a mai New York területén leltek fel. Egy őskori növénycsalád része, melyet a páfrányok őseinek tartanak. Körülbelül 8 méter magas volt és az első ismert erdőket alkotta.
5. Vegyi hadviselés
A fák közel sem olyan védtelenek, mint amilyennek tűnnek. Nem csak vegyi anyagokat tudnak előállítani a leveleiket fogyasztó rovarok elleni küzdelemben, de néhány faj a levegőn át képes kémiai jeleket küldeni fajtársainak, figyelmeztetve azokat a rovarok jelentette veszélyre.
A kísérletek azt mutatják, hogy képesek odavonzani azokat a ragadozókat és parazitákat, amelyek megölik a rovarokat, lényegében biológia hadviselést folytatva ellenük.
A kutatások elsősorban más ízeltlábúaknál igazolták ezt a jelenséget, de 2013-ban már rovarevő madaraknál is kimutatták.
6. A közösség előnyei
A gombák segítenek a fáknak, hogy több vizet és tápanyagot szívnak fel a talajból, és a fák cserébe a fotoszintézisből nyert szénhidrátot megosztják velük.
A gombák összekapcsolják az egyes fákat a közelben lévő többivel, így hatalmas, erdőméretű platformot hoznak létre a kommunikáció és az erőforrások megosztása érdekében. A British Columbia Egyetem ökológusa, Suzanne Simard úgy írja le ezt a rendszert, mint egy munkahelyi számítógépes hálózatot. Az idősebb, nagyobb csomófák lennének a szerverek, amelyekhez kapcsolódhat akár több százan is a fiatalabb fák közül, mint a munkaállomások. A csomófa begyűjti és elosztja az erőforrásokat, mint egy központi számítógép, megnövelve ezzel a magoncok túlélési esélyeit.
7. Kezdjük az alapoktól
A fák, bár magasra nőnek, de a stabilitást gyakran meglepően sekély gyökerekkel érik el, amik sok esetben alig 50 centi mélyre nyúlnak le. Ezt a hátrányt oldalirányú terjeszkedéssel ellensúlyozzák, némelyik nagyobb fafajtának a gyökérzete több kilométerre is kiterjed minden irányba.
A fa gyökerei azonban a fajok, a talaj és az éghajlat függvényében változóak lehetnek. Gyökerük kiválóan meg tudja kötni a laza szerkezetű talajt, elősegítve ezáltal a többi növény betelepülését, növelve így a fajválasztékot.
8. Táplálkozás
Egy nagy tölgyfa napi 500 liter vizet képes felszívni, de más óriás fák akár ennek az ötszörösét is képesek elfogyasztani.
A kifejlett fának óriási mennyiségű vízre van szüksége, ami rossz lehet az aszálykor, de gyakran jól is jöhet az emberek számára. A szomjas fák korlátozhatják az esőzésekből származó árvizet, különösen alacsony fekvésű területeken, mint a folyópartok. Azáltal, hogy segítenek a talajnak több vizet felszívni, a fák csökkenthetik az erózió és az anyagi károk kockázatát a gyors áradásoktól.
9. A közösség előnyei újból
A fák élelmezést, lakást és más előnyöket nyújtanak az élőlények széles választékának.
Az őshonos fák létfontosságú élőhelyeket hoznak létre a különféle vadon élő állatok, például a városi mókusok és énekesmadarak, vagy a kevésbé nyilvánvaló állatok, mint a denevérek, a méhek, a baglyok, a rágcsálók, a repülő mókusok és a szentjánosbogarak számára.
A kutatások kimutatták, hogy egy fa hozzáadása a legelőhöz például növelheti a madárfajok számát akár 80 százalékkal is, de nemcsak a madarakra igaz ez az elmélet.
10. Pénzügyi oldalról
Talán szentségtörésnek tűnik, de a fáknak igenis van pénzben kimutatható értéke.
Itt nem a teljesen nyilvánvalókra kell gondolni, mint a faanyag ára, vagy a gyümölcs kilónkénti ára. Talán kevésbé nyilvánvaló, de egy jól elhelyezett fa a kertben komoly növekedést idézhet elő az ingatlan értékében.
Az emberi természet olyan, mint a fák. Ha rájuk nézünk, boldogabbá, kevésbé stresszesé és kreatívabbá, hatékonyabbá válhatunk. Ez részben a velünk született természet iránti vonzódásnak tudható be, de más erők is munkálkodnak. Amikor az embereket a fák által kibocsátott vegyi anyagoknak teszik ki, csökkenő vérnyomást, csökkenő szorongást, megnövekedett fájdalomküszöböt és még a rákellenes fehérjék termelése is fokozódott.
11. Az öröklét
A tölgyfa termése rendkívül népszerű a vadon élő állatok körében. A makk több mint 100 gerinces faj egyik fő táplálékforrását képviseli egy átlag erdőben, de ez azt is jelenti, hogy a legtöbb makk soha nem fog ki csírázni.
De mivel egy átlag tölgy évi tízezer ezer termést is képes hozni, nem kell félni, az utánpótlás mindig biztosított.
Maruzs Gergely írása
