2017-ben augusztus 17-20. között rendezik az ország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját, a Mesterségek ünnepét a Budai Várban. Hagyomány ez, hiszen harmincegy éve volt a várban az első Mesterségek ünnepe. Akkor a Tóth Árpád sétányon is elfértek a mesterek és a látogatók, előbbiek nem lehettek többen, mint hetvenen. Ők voltak azok, akik megteremtették ennek a népművészeti fesztiválnak a különleges hangulatát, hiszen akkor is lehetett vásárolni, a legfontosabb az volt, hogy minden mester helyben is dolgozott, bemutatta be az alkotói folyamatokat, anyagokat, szerszámokat, technikákat.
A kontinens legjobb fesztiváljai között
A Mesterségek ünnepe mára egyedülállóan sokszínű nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát. Ennek eredményeképpen 2017-ben kiérdemelte az Európai Fesztivál Szövetségtől a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. A Mesterségek Ünnepe az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe) minősítés birtokosa, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki, valamint a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program is „Kiváló minősítésű Folklórfesztiválnak” értékelte.
S közben a hangulat éppen olyan, mint harmincegy éve, igaz sokkal több alkotó van jelen, mint a kezdetekkor – idén több mint 800 hazai és határon túli mester, és a látogatók számát tekintve évről évre dőlnek a rekordok.
Mongólia a díszvendég
Az idei központi téma a hímzés, díszvendég Mongólia, de számos országból érkeznek kézműves mesterek. Tőlük tudhatjuk meg, kik azok a szahák, megismerkedhetünk egy jakut mamutcsont faragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel, türkmén selyemfestővel, megleshetjük, hogyan készítenek halbőrből például táskát a Szahalin-szigetekről érkező mesterek.
Mindezzel párhuzamosan a reformáció 500 éves évfordulójára országos kiállítás nyílt, és benézhetünk a nemzetközi kovácstalálkozóra is. Látható, érezhető, tapasztalható, hogy Magyarországon még van élő tudás, a mesterek által előállított termékre van is igény, a népművészet bizony él.
A népművészet megújulása még a hetvenes évek második felében elkezdődött, amikor a városi fiatalok Erdély újrafelfedezésével visszataláltak a hagyományokhoz. Ennek eredményeként 1982-ben megalakult a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ), amelynek vállalt feladata ma is rendezvények és kiállítások szervezésével piacra segíteni a mestereket. A szövetség legfőbb eseménye a Mesterségek ünnepe.
A 2016-os jubileumi év témája a játék volt, s ez megtermékenyítőleg hatott a legtöbb népművészeti egyesületre, hiszen idén majd mindenhol készültek gyerekeknek szóló eszközökkel, játéksarokkal, kreatív foglalkozásokkal.
Tánczos Erzsébet írása – Kiemelt kép: Facebook/Tisza Sándor
