Baranyában, a Zengő hegy lábánál cuki báránykák sokasága élvezi a szabadságot. A Pécsvárad külterületén megbújó, 30 hektár területű kishosszúréti tanyán két különleges juhfajta – a wallisi feketeorrú és a babydoll southdown – tenyésztése ad sok munkát és legalább ennyi élményt a gazdáknak. A fiatal házaspár – Kakas Dorottya és Hoyck Balázs – életében az utóbbi években a birkatenyésztés kapta a főszerepet. Történetükről, jelenükről a „szóvivővel”, Dorottyával beszélgettünk, aki 2002 óta – amikor megszerezte diplomáját a Kaposvári Egyetem állattenyésztő mérnöki karán – él a kishosszúréti tanyán.
Néhány évvel ezelőtt az interneten egy képen láttam meg a wallisi feketeorrú juhot – emlékezett . – Állattenyésztő létemre nem hittem el és kíváncsivá tett, hogy valóban létezhet-e ilyen bohókás kinézetű fajta. A tájékozódást követően elhatároztam, hogy ilyen juhok nekem is kellenek. Mivel itthon nem találtam, így Ausztriában, Svájcban és Németországban keresgéltem, de ez sem volt egyszerű feladat.
Kevés volt a tenyésztő, vagy nem volt eladó állat?
Mivel ez nem egy intenzív árutermelő fajta, külföldön is kevés tenyésztő foglalkozik a wallisivel, és ott is hosszú a várólista. Mindenképpen törzskönyves állományból szerettem volna vásárolni, mert csak így lehettem biztos abban, hogy fajtatiszta állatokat kapok. Azzal kezdődött, hogy e-mailben történt megkereséseimet sokan válaszra sem méltatták, aki pedig visszaírt, annak gyakran a második levelem után veszett nyoma. Az is előfordult, amint megtudták, hogy Magyarországra szeretném hozni az állatokat, mondvacsinált kifogásokkal köszönték meg az érdeklődést, mert nem akartak plusz időt, pénzt és energiát belefektetni az eladásba, amikor saját országukon belül is nagy a kereslet a wallisi iránt.
És egyszercsak találkozott egy jótevővel, aki segített álma megvalósulásában?
Ha mesésen akarnék fogalmazni, akkor igen lenne a válaszom. A rengeteg próbálkozás után sikerült találni egy tenyésztőt, aki hajlandó volt a plusz köröket megtenni azért, hogy Magyarországon is lehessen „walliser schwarznasenschaf” törzstenyészet. Így sikerült Németországból 8 darab törzskönyves wallisi feketeorrú anyajuhot behoznom.
Ha jól előzetesen jól tájékozódtam, akkor Ön úttörő szerepet töltött be a wallisi feketeorrú juh hazai elismertetésében.
A Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség hivatalosan elismerte és honosították a fajtát. Büszkén mondhatom, hogy az én tulajdonomban volt az első hivatalos wallisi feketeorrú juh törzstenyészet hazánkban. Azóta született megannyi bárány, így a fajta kezdi megvetni a lábát az országban. Jelenleg három vérvonalból származó kossal tenyésztek, idén februárban kezdődnek az ellések. Nagy az érdeklődés irántuk, mivel a kinézetük mindenkit megérint, és többen szeretnének eljönni állatsimogatásra és fotózni, de ez korlátozottan tehető meg. A farmunk gyakorlatilag egy állattenyésztő telep, ahol állategészségügyi szempontból és az állatok értéke miatt óvnom kell az állományt az esetleges betegségek „behozatalától” is.
Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnak a másik tüneményes juhfajtáról, a tanyájukon szintén tenyésztett babydoll southdown fajtáról.
Erre úgy esett a választásunk, hogy a meglévő wallisiak mellé szerettünk volna még egy fajtát beállítani. A babydoll egy kistestű, zömök fajta, ami a bohókás kinézete mellett, gazdasági haszonnal is bír, remek hústermelő. Külföldön a bio gyümölcs és szőlőtermelők előszeretettel tartják, apró termetük miatt nem bántják a kultúrnövényeket. Mivel volt már tapasztalatunk az élőállat importtal kapcsolatban, belevágtunk a keresésbe.
Ez is sokáig tartott?
Szerencsémre rövid idő alatt ráakadtam egy angliai tenyésztőre (ez volt a könnyebb része a dolognak), aki létszámleépítés miatt úgy gondolta, külföldre is értékesít állatokat. Rengeteg plusz kört kellett futnia annak érdekében, hogy minden az előírtak szerint haladjon, és egyszer majdnem visszamondta az eladást, mert akkora nehézségekbe ütköztünk. Megtudtuk, hogy csak a kinti tenyésztő szervezeten keresztül lehet engedélyt kérni az állatok kompon történő szállítására és Angliában – holott onnan indult a betegség – alapból nem vizsgálnak surlókór rezisztenciát. Csak az angol királyi laboratórium által készített vizsgálati eredmény fogadták el hivatalosnak. Ez még egyszer annyiba került, mint maguk az állatok. A megvizsgált állatok fele volt csak alkalmas a hazánkba szállításra.
Tudvalévő, hogy szerencsésen alakultak a dolgok és ma már a babydollok is a farmjuk lakói.
Igen végül megoldódott a probléma. Több vérvizsgálat és megannyi hivatalos papírmunka után 2016. december 23-án karácsonyi ajándékként megérkezett tanyánkra – és egyben elsőként Magyarországra – 21darab babydoll southdown juh. A fajta honosításra került, saját fajtakódot kapott, 2017-ben pedig bemutatkozott az OMÉK-on is.
A két különleges juhfajtáról IDE KATTINTVA található bővebb információ.
