Életmód

Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa

2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Korábban a témában:

A matyóság a Magyarország északkeleti részén fekvő Mezőkövesd városának és környékének magyar lakosságát foglalja magában, mely sajátos népművészete a néprajzi csoport hagyományos népi kultúrájának, társadalmának, a település szerkezetében is megnyilvánuló életformájának, mély római katolikus vallásosságából fakadó szellemi műveltségének, vagyis több évszázados gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének köszönhette kialakulását.

A magyar nemzeti kultúra megformálódásának időszakában (19–20. század fordulója) a matyó népművészet a reprezentatív magyarságkép egyik megjelenítőjeként vált közismertté.  Amikor elhangzik a szólásmondás – te sem vagy egy matyóhímzés! – egyértelműen a matyó népművészet dicsérete bújik meg a háttérben – a másik  külsejének esetleges kritikája mellett.

MTI/Vajda János

A matyó hímzés 2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, míg a matyó népművészet  – mint egy hagyományos közösség hímzéskultúrája – 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A tarka, szabadrajzú, térkitöltő matyó hímzést lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A krónikások azt jegyezték fel, hogy a matyó hímzésben mindig Mezőkövesd diktálta a divatot.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán[/caption]

A leghíresebb “íróasszony” Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek, ám a matyók évente jelentkeznek turistacsalogató eseménnyel, így a hagyományőrző forgataggal, matyó folklórfesztivál, matyó húsvéttal és a matyó rózsa ünnepével is. Ezeken az alkalmakon a karakteres matyó népviseletet szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A matyó népi műveltség összetevői – népművészet, vallási hagyomány, a jeles napok és a rítusok világa, hagyományos kézműves tevékenységek, tánc-, népdal-, népzenei- és szövegfolklór, népnyelv – ma is élő elemei a közösség kultúrájának. A matyó hagyomány nem változatlan örökség, annak tartalmát az itt élők mindig újra fogalmazzák, s az egymást váltó generációk ebből merítenek önazonosságuk megerősítéséhez.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi[/caption]

A hímzésminták és fonalak mesterei, a hímzőasszonyok szoros együttműködésben dolgoznak olyan innovatív gondolkodású tervezőkkel, akik a népviselet mintáit új, mai, ám mégis elegáns ruhák díszeiként gondolják újra.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Ilyen színes hajókat csak a máltai kikötőkben lehet látni

Luzzukat ringat Marsaxlokkban a tenger - ez a tökéletes regény-nyitómondatnak is beillő néhány szó valójában a máltai valóság egy csodaszép szelete. Ozirisz szeme, különleges hajóroncsok és színes vízi taxik engednek betekintést Málta kultúrájának egy olyan részébe, amiről méltatlanul kevés szó esik.

Csodás tengerparti élmények, újra! (x)

Málta egyik büszkesége, hogy természetes fürdővizeinek köszönhetően az EU a vízminőség szempontjából értékelt országok három legjobbja közé sorolta.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.