Életmód

Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa

2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Korábban a témában:

A matyóság a Magyarország északkeleti részén fekvő Mezőkövesd városának és környékének magyar lakosságát foglalja magában, mely sajátos népművészete a néprajzi csoport hagyományos népi kultúrájának, társadalmának, a település szerkezetében is megnyilvánuló életformájának, mély római katolikus vallásosságából fakadó szellemi műveltségének, vagyis több évszázados gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének köszönhette kialakulását.

A magyar nemzeti kultúra megformálódásának időszakában (19–20. század fordulója) a matyó népművészet a reprezentatív magyarságkép egyik megjelenítőjeként vált közismertté.  Amikor elhangzik a szólásmondás – te sem vagy egy matyóhímzés! – egyértelműen a matyó népművészet dicsérete bújik meg a háttérben – a másik  külsejének esetleges kritikája mellett.

MTI/Vajda János

A matyó hímzés 2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, míg a matyó népművészet  – mint egy hagyományos közösség hímzéskultúrája – 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A tarka, szabadrajzú, térkitöltő matyó hímzést lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A számtalan motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa. A színes virágminta az önálló művészeti ággá váló bútorfestésben is főszerepet kap. A krónikások azt jegyezték fel, hogy a matyó hímzésben mindig Mezőkövesd diktálta a divatot.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán[/caption]

A leghíresebb “íróasszony” Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek, ám a matyók évente jelentkeznek turistacsalogató eseménnyel, így a hagyományőrző forgataggal, matyó folklórfesztivál, matyó húsvéttal és a matyó rózsa ünnepével is. Ezeken az alkalmakon a karakteres matyó népviseletet szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A matyó népi műveltség összetevői – népművészet, vallási hagyomány, a jeles napok és a rítusok világa, hagyományos kézműves tevékenységek, tánc-, népdal-, népzenei- és szövegfolklór, népnyelv – ma is élő elemei a közösség kultúrájának. A matyó hagyomány nem változatlan örökség, annak tartalmát az itt élők mindig újra fogalmazzák, s az egymást váltó generációk ebből merítenek önazonosságuk megerősítéséhez.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi[/caption]

A hímzésminták és fonalak mesterei, a hímzőasszonyok szoros együttműködésben dolgoznak olyan innovatív gondolkodású tervezőkkel, akik a népviselet mintáit új, mai, ám mégis elegáns ruhák díszeiként gondolják újra.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.