Cápa is lehet a naptejünkben

Minden évben több millió ritka, mélytengeri cápát gyilkolnak le egy multimillió dolláros iparág kiszolgálása miatt, írja a National Geographic.

Bolygónk távoli, elszigetelt vidékein az emberek a májukért vadásszák a cápákat, az ugyanis olyan szkvalén nevű vegyületet tartalmaz, amely széles körben elterjedt alapanyag a naptejek, a rúzsok, az alapozók, a krémek és sok más kozmetikum gyártásában.

Az antioxidánsban és zsírsavban gazdag szkvalén tökéletes hidratáló szer, de annak forrása minden márkánál más és más. A szkvalén kivonható olívabogyókból, búzacsírából és más növényekből, de a cápákból való kinyerése jóval egyszerűbb és olcsóbb az előbb felsoroltaknál.

Bár a cápákból származó szkvalén más fogyasztási cikkekben, így vitaminkészítményekben és vakcinákban is megtalálható, 90 százalékuk a kozmetikai termékekben landol, erre mutat rá a BLOOM nevű francia óceánvédelmi szervezet 2012-es riportja.

Mivel az utóbbi években egyre többen emeltek hangot a cápák védelméért, számos nyugat-európai vállalat növényalapú szkvalénra váltott, még akkor is, ha ez legkevesebb 30 százalékkal költségesebb.

Andriana Matsangou, az Unilever szóvivője például arról számolt be, hogy a vállalat kizárólag növényi eredetű szkvalént használ, és kizárt, hogy termékeikben cápákból származó vegyület lehetne. Hasonló a helyzet a L’Oréalnál, ahol még tíz évvel ezelőtt cápákból nyert szkvalént dolgoztak fel, de azóta szigorú intézkedéseket hoztak és fokozottan ellenőrzik a beszállítókat.

Ezzel együtt a globális kozmetikaipar szereplői túlnyomó többségben a mai napig cápaszkvalént használnak, a szakértők számára pedig egyelőre ismeretlen, miként gyakorol ez hatást a mélytengeri állatok populációjára.

A probléma az, hogy nem tudjuk, mi történik odalent. A legtöbb halászat olyan helyeken dolgozik, ami nincs a radarunkon.

– mondta David Ebert, a Pacific Shark Research Center igazgatója.

A szkvalén miatt vadászott 60 cápafajból 26-ot sebezhetőként tartanak számon a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.

És nem a szkvalén az egyetlen, ami fenyegetést jelent rájuk: évente megközelítőleg százmillió cápát gyilkolnak le húsukért. A fő felelős ebben Kína, ahol levest készítenek az állatokból.

Az Európai Unió 2006-ban limitet vezetett be a mélytengeri cápavadászatra, de csak kevés ország veszi tudomásul a szabályozást.

Ebert – aki az utóbbi két évtizedben több mint húsz új mélytengeri cápafajt fedezett fel – azt mondja, a jövőben úgy pusztulhatnak ki cápafajok, hogy észre sem vesszük azt.

Kiemelt kép: Europress / AFP / Biosphoto / Cyrille Mulard