December 21-ike Tamás napja, a Gergely-féle naptárreform óta erre a napra esik a “legsötétebb nap”, a téli napforduló csillagászati időpontja. A naphoz – azon túl, hogy Tamás az ácsok, építészek védőszenje – számos babona és hiedelem kapcsolódik.
Gyógyító disznó
Tamás napjával számos disznóvágással kapcsolatos hiedelem párosul. Az ekkor vágott disznó hája, a “tamásháj”, mely nem avasodik meg, ezért gyógyításra is alkalmas: kelések, sebek, egyéb bőrbajok kezelésére használták. A disznó sózott vérével a köszvényt kezelték, tömjénnel, szentelt vízzel, vagy hagymával vegyítve is használták.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="853" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Vágjunk vagy ne vágjunk?
A Mura vidékén úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad disznót vágni, mert aki ezt teszi, annak Tamás minden évben megöli valamelyik jószágát. Göcsejben a szokások szerint aki ezen a napon disznót vág, annak minden évben valamilyen háziállatot kell vágnia ezen a napon, mert különben a jószágok közül elhullik valamelyik.
Mézszentelés
Sokan mézet szenteltettek ezen a napon, mert az a babona szerint egész évben megfelel a baromfibetegségek gyógyítására.
Időjárásjóslás
A Tamás napján leölt hízó nagy mája azt jelentette, hogy hideg lesz a karácsony. Jósoltak az ekkor leesett hóból is: ha Tamás reggelére a hó beborította a tájat, az boldog és békés karácsonyt ígért.
Férjjóslás
A férjre vágyó lányoknak Tamás előestéjén kívánatos volt az udvaron a vállukkal rázni a kaput, mert ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, akkor kérőre számíthattak, mi több, az ugatás irányából várhatták életük párját! Ha elalvás előtt férfi alsóneműt rejtettek a párnájuk alá, még a jövendőbelijük személyét is megálmodhatták.
Via Netfolk, Tánczos Erzsébet – Kiemelt kép: Pixabay