Dóri és Boris édenkertje a soltvadkerti vadfarmon

Dámszarvast semmivel sem nehezebb tartani, mint kecskét vagy lovat.
Kapcsolódó cikkek

Soltvadkerttől kőhajításnyira, Kútágasdűlő tanyán egy kedves család cseppet sem unalmas életébe pillanthatunk bele. Brosius-Szomor Dóra és férje, Brosius Boris tíz éve kezdett a Kiskunság homokján vadállatok tartásával foglalkozni, dámszarvasok, gímszarvasok, vaddisznók és muflonok mellett birkák, lovak, mangalicák is szép számmal akadnak családi vadasparkjukban.

Szarvascsorda a Soltvadkert melletti tanyán – Fotó: Facebook/Vad-Kert

Mesébe illő történet az övék. Dóra bébiszitterként dolgozott Angliában, míg férje, a dél-afrikai születésű Boris abban az időben éppen a szigetországban élt. Rövid idő alatt egymásba szerettek. A fiatal pár Dóra édesapjának halála után költözött a lány szülővárosának szomszédságába, a gazda nélkül maradt tanyasi birtokot szerették volna életben tartani.

Édesapja pusztán hobbiállatként tartott szarvasokat korábban – Fotó: Facebook/Vad-Kert

Az édesapa vállalkozását korábban meghatározó rózsatermesztés helyett az állattartás felé fordult figyelmük, vadállatokkal kezdtek foglalkozni. Évek óta töretlenül fejlődik Vad-Kertjük, küzdelmes, munkás hétköznapjaikat a facebookon keresztül bárki nyomon követheti.

 

Bő húsz esztendeje Dóra édesapja és nagybátyja, vásárolta az első pár darab dámszarvast és gímszarvast, kedvtelésből. Az egykori rózsatermesztő gazda hobbija adta az ihletet Dórának és Borisnak a Vad-Kert kialakításához. A szürke marhák tenyésztésével foglalkozó nagybácsi, Szomor Dezső egyébként azóta is sokat segít a családnak.

Winston Churchill híres mondását idézve, van valami a lovak külsejében, ami jót tesz az ember bensőjének. Úgy érzem, a politikus megállapítása éppen ráillik szarvasainkra.

– mesél motivációjáról Dóra.

Kunsági tanyájukon élő állataik közül családjuk körében az abszolút favorit a fehér dámszarvas, de a muflonok bárányai is roppant népszerűek. A Brosius-Szomor család a közelmúltban egy fiú és egy lánygyermekkel gyarapodott. Brosius Hunter Wolf – a két és féléves kisfiú – lelkesen veszi ki részét a tanya körüli munkákból. A Kis Vadász húga, Brosius Eden Rose mindössze fél éves, egyelőre babakocsijából szemléli csupán az agancsosokat.

Sirkán és Bagira, két hűséges őrző-védő munkatárs az ötből – Fotó: Facebook/Vad-Kert

A fiúcska mellett sokat segít a gazdáknak Sirkán, Bagira, Pippi, Puma és Alex, az örökbefogadott négylábúak vadőrző falkája. Megvesztegethetetlen katonák módjára tartják távol az állatok legádázabb ellenségeit, a környék kóbor kutyáit. A hívatlan vendégek távol tartása mellett a legnagyobb kihívást kezdetben a heves vérmérsékletű dámszarvasok befogása jelentette a fiatal pár számára.

A kilencvenes években, amikor megörököltük a dámvadakat, még nem tudtuk, hogyan fogjuk be őket. A vadállatok nem olyanok, mint a birkák, szorult helyzet vagy veszély esetén jóval nagyobb erőkifejtésre képesek. Körmükkel, agancsukkal, vagy akár egy jól irányzott fejcsapással nagyon komoly sérülést okozhatnak az embernek

–  említik.

A Vad-Kertben ezért befogáskor alapkövetelmény a nyugodt, türelmes hozzáállás. Korábban a gazdáknak egy másik városból kellett altatóst hívniuk, aki repülő fecskendővel kábította el az állatokat. Hosszú évek alatt sokat fejlődött a módszerük, Boris az, aki egy fúvócső segítségével kábítja el, és kezeli a vadakat.

Vadállatok tartásához nem kell szakirányú végzettség, 300 négyzetméternyi terület és jó adag bátorság már elegendő lehet az induláshoz. Természetvédelmi területek kivételével külterületen és belterületen egyaránt végezhető a tevékenység. Bár több száz hektár nem kell hozzá, mégis célszerű nagyobb területen tartani a szarvasokat, megközelítve eredeti élőhelyük természetes közegét.

Sokan azt gondolják, biztosan nehéz vadat tartani. Igazából, ha a helyüket okosan tervezzük, befogó udvarral, illetve beszerzünk egy fúvócsövet, akkor tartásuk semmivel sem nehezebb mint mondjuk egy kecskéé.

– hangsúlyozza Dóra.

Nedvdús takarmányok mellett abrakkal és szálas takarmányokkal elégítik ki az állatok táplálkozási igényét. Egy-egy dámszarvas répából nagyjából 1,5-2 kilogrammot, szálas takarmányból 1 kiló körüli mennyiséget, abrakból fél kilogrammot kebelez be naponta. 

Évente kétszer takarmányba vagy ivóvízbe keverve féreghajtást kell végezni, semmilyen más különleges ellátásra nincs szükségük az élelem, ivóvíz és nyalósó mellett. A szarvasok betegségekkel szemben rendkívül ellenállóak.

Májusban kezdődik a dámszarvasok ellési időszaka, általában 1 borjat hoznak a tehenek világra, nagyon ritka az iker ellés

A bikák szívesen tekernek fel bármit az agancsukra, villanypásztor-drótot, kötelet, szénaháló foszlányokat, melyekkel fennakadhatnak a kerítésen. Könnyen nyakukat szeghetik, ezért is fontos tisztán tartani a területet. A szarvasbikák emellett vetélkedésükkel is komoly kárt tehetnek egymásban.

Hunter Wolf 2 és fél éves kora ellenére gyakorlottan biztosítja a nyári hőségben a dagonyázáshoz szükséges sarat – Fotó: Facebook/Vad-Kert

A Vad-Kertbe azok szoktak ellátogatni, akik vadtartáson törik a fejüket, ötletet szeretnének meríteni, és tanácsot kérni a tartástechnológiákkal kapcsolatban. Dóra és Boris a közeljövőben szeretnének nyílt nap keretében óvodás és iskolás csoportoknak előadást tartani a vadfarmon. Igyekeznek népszerűsíteni a felelős állattartást, mindennapi életükbe való bepillantást nyújtva megmutatni, a valóság az, ami nem múlik el egy áramszünettel.

Kiemelt kép: Vad-Kert

Középkori vár tövében telelnek a Somoskői Vadaspark lakói
Néhányuk modellként is megállná a helyét.