Életmód

Labdajáték a katedrálisban: az elveszett húsvéti hagyomány nyomában

A papok a labirintus körül táncoltak, és szimbolikus, rituális játékot játszottak.
Korábban a témában:

A Chartres Katedrális (Cathédrale Notre-Dame de Chartres) gótikus és román stílusú római katolikus templom 80,5 km-re Párizstól. Az 1194 és 1220 között épült katedrálisra a történelem egyik legimpozánsabb építészeti vívmányaként tekintenek. A főhajón végzett munka 1220-ban indult meg, a székesegyházat 1260. október 24-én szentelték fel IX. Lajos jelenlétében.

A Chartres Katedrális padlóján ősi kövek felhasználásával egy labirintust alakítottak ki, amelynek átmérője 42 méter.

A 12. században az észak-franciaországi és olaszországi katedrálisoknál a labirintusok a tervezés részévé váltak.

Céljuk titokzatos, bár általános vélemény szerint allegorikus jelentéssel bírtak. A gótikus változatban egyetlen út vezetett a bejárattól a kijáratig. Így az elmélet szerint a labirintus az Istenhez vezető kemény utat jelképezte, a születéstől (a kijárat) az Őhozzá (a Középpont) való megérkezésig, a megváltásig. Egyes zarándokok, amikor nem végezhették el Szentföldi nagy zarándoklataikat, térden csúszva tettek meg egy utat a katedrális labirintusában.

Bizonyos 14. századi dokumentumnak köszönhetően azonban tudjuk, hogy legalább évente egyszer a székesegyházak labirintusainak egy másik célja volt húsvétkor, mégpedig a labdajáték.

Az észak-franciaországi Auxerre-i székesegyházban, Sens, Amiens és talán Chartres székesegyházaiban is, a papság a labirintus köré gyűlt össze, körben táncolt, és emberről emberre dobta a labdát. Ezek a játékok a középkori vallási megfigyelők szerint kapcsolódtak a pogány gyakorlatokhoz.

Auxerre-i Katedrális Fotó: Pixabay.com

Bizonyos helyeken több száz éven át beépítették őket az egyházi szertartásokba.

Annak ellenére, hogy a húsvéti labdajáték örömteli volt, egyáltalán nem lehetett szabadon játszani. Egy korabeli leírás szerint húsvét reggel a papok az érsek házában gyűltek össze, hogy húst és italt fogyasszanak. A húsvéti tömeg ünneplése után a papok felálltak a labirintus köré.

A rituálé során a legkésőbb csatlakozott pap a labdát hordozta, ami túl nagy volt ahhoz, hogy valaki csak egy kézzel fogja. A labdát ekkor az egyházi vezetőnek dobta, aki a labirintusba táncolt. Ezt követően az érseknek el kellett dobnia a labdát. Ha az érsek hiányzott, a helyettese állt be a dobó szerepébe.

A papok körbejártak a labirintus körül, miközben az érsek vagy a helyettese a labirintus útján kezdett táncolni.  Ahogy a kanyargós labirintuson haladt át, amely a labirintus közepe felé vitte, minden papnak odadobta a labdát.  A játék addig tartott, amíg az érsek eljutott a labirintus központjába. Az összegyűltek a labirintuson kívül a „Victimae paschali laudes” himnuszt énekelték, és az orgona is szólt a játék ideje alatt.

Húsvéti képeslapok a régi időkből
Hol adták fel az első húsvéti képeslapot? Mik a legkedvesebb motívumok? Mennyit változtak ezek az elmúlt évtizedekben, évszázadokban? Íme a húsvéti képeslap története.

Mi volt a szertartás jelentése? Senki nem tudja biztosan

Az Isteni rendbe vetett hit kifejezése volt a tánc, a hit abban, hogy végül eljutunk Istenhez, mindegy, mennyire zavaros is az emberi élet, a mai világ útja

– állítja David Brown , a Durhami Egyetem vallási tudósa.

Másik elmélet szerint a tánc rekonstruálta Theseus útját, s a labda a Minotaurusz legyőzéséhez használt golyó jelképe volt. A szörnyeteg golyóját a szörny szájának megállítására használták, ami Krisztus emberi mivoltát jelképezte, míg a szál, amit Theseus követett, hogy a labirintusban haladjon, Krisztus isteniségét képviselte.

Egy másik elmélet egy egyszerűbb jelentést tulajdonított a labdának: a felkelő napot szimbolizálta húsvét reggelén.

Bármi volt is a célja, a labdajáték hagyománya csak Észak-Franciaországra korlátozódott. A 15. század végén az Auxerre székesegyház legújabb érseke, aki nem volt rajongó, nem hozta magával a labdát, amikor azt kellett volna. Végül bár meggyőzték arról, hogy játsszon, ez indította el a hagyomány végét.

Végül a kő labirintusok is eltűntek.

Dunaföldváron új rekord születhet: több, mint hétezer tojással díszítik a fát
Húsvétra készülve újabb rekordra készülnek a város lakói.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.