Már-már mitikus hírneve van a világ egyik legritkább macskájának, a balkáni hiúznak. Az állat Észak-Macedónia nemzeti szimbóluma, szerepel az ország öt dináros pénzérméjén, ugyanakkor a faj kritikusan veszélyeztetett.
A hivatalos adatok szerint mindössze húsz felnőtt példány él napjainkban a délnyugat-balkáni hegyekben, és kizárólag a Mavrovo Nemzeti Parkban szaporodnak Észak-Macedónia, Albánia és Koszovó határán.
A területre nemrégiben két hatalmas vízerőművet akartak építeni, és mivel a balkáni hiúz élettere veszélybe került, Ana Colovic Lesoska hét évig kampányolt a beruházás megvalósítása ellen. A nő petíciókat indított, házról házra tájékoztatta a helyieket a vízerőművek okozta visszafordíthatatlan természeti károkról, és “nekiment” nagy nemzetközi bankoknak is, akik pénzelték volna a projektet.
Ana Colovic Lesoska munkáját a környezetvédelmi, azaz Zöld Nobel-díjként is ismert Goldman Környezetvédelmi Díjjal tüntették ki. Minden évben kontinensenként egy, a világon összesen hat környezetvédelmi aktivista részesül az elismerésben, amiért személyes kockázatot vállaltak a természet megőrzése érdekében.
A szkopjei születésű 39 éves aktivista arról beszélt, hogy a kampány során megfélemlítették, de ez sem akadályozta meg abban, hogy hét hónapos terhesen is a hegyeket járja a hiúzok védelméért.
Ha megijedsz, akkor befejezted. Nem hagytam, hogy felemésszenek a fenyegetések, mert az a kampány végét jelentette volna
– nyilatkozott a CNN megkeresésére Ana Colovic Lesoska.
Megrettentek a természetvédők
A gondok 2010-ben kezdődtek, amikor az állami tulajdonban lévő ELEM két vízerőmű építését kezdte el tervezni a Mavrovo Nemzeti Parkba. Az egyikhez az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank biztosított volna 65 millió eurót, a másikhoz a Világbank járult volna hozzá 70 millió euróval.
A természetvédők attól tartottak, hogy a beruházás sérti majd a park biodiverzitását. A 725 négyzetkilométeres területen több mint ezer állat- és növényfaj él, köztük a nagyon ritka balkáni hiúz. Ha az építkezés megtörténik, akkor a macskafaj könnyű prédává vált volna az orvvadászok előtt és a kölykeiket sem tudták volna zavartalanul felnevelni.
Dime Melovski, a Macedón Ökológiai Társaság munkatársa ezt mondta a tervezett beruházásról:
Ez nem olyan, mintha egy meteor csapódott volna a park közepére, amely elpusztította a hiúzokat. Itt hoztak egy döntést, a bankok pedig hozzájárultak a balkáni hiúz kipusztulásához.
Nemzetközi nyomás
Lesoska képzett biológusként 2002-ben alapította meg Eko-Svest névre hallgató kutatóközpontját, és az erőművek építése ellen más civil szervezetekkel közösen indított kampányt.
A nő 2011-ben panaszt nyújtott be az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál, személyesen találkozott a cégvezetéssel Londonban, ahol hangot adott aggályainak és magával vitte a macedón öt dinárost, amin szerepel a balkáni hiúz.
Azért tettem, hogy bűntudatot keltsek bennük. És a bankárok jobban rezonálnak a pénzzel
– fogalmazott Lesoska.
Később a bank varsói konferenciáján cuki hiúzjátékokat osztogatott a részvevőknek azzal a felirattal: „ölelj meg, veszélyeztetett vagyok.”
Petícióját később több mint százezren írták alá, de igazi áttörést csak 2013-ban sikerült elérnie, amikor újabb panaszt nyújtott be Bernben, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről egyezményére hivatkozva, amelyet 51 állam írt alá 1979-ben. Azzal érvelt, hogy Észak-Macedónia kormánya túllép a hatáskörén a vízierőművek építésével.
Két évvel később a berni bizottság javasolta Észak-Macedóniának, hogy a lehető legsürgősebben hagyjanak fel a projekt kivitelezésével, amíg egy komplett környezeti vizsgálat nem készül a területről.
Ezután a Világbank nagy hirtelen kiszállt a beruházás mögül, majd 2016-ban Észak-Macedónia egyik bírósága visszavonta a projekt környezetvédelmi engedélyét. 2017-ben pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is felfüggesztette az ország számára nyújtott kölcsönt.
A harc folytatódik
Ha elég kitartó vagy, akkor eléred, amit akarsz
– mondja Lesoska.
Kampányát most Goldman Környezetvédelmi Díjjal ismerték el, de arról beszélt, a harcnak ezzel még közel sincs vége.
Számomra ez olyan, mint egy vallás: hiszek a természet erejében. A természet ugyanis szent. A nemzeti parkkal való kapcsolatom ugyanolyan lenne más veszélyben lévő védett terület esetén is.
Kiemelt kép: Goldman Environmental Prize
