2050-re a mostani duplájára nő a 65 év felettiek aránya

Nincs kétség, Afrika legtöbb országát leszámítva a világ szinte minden fejlettebb államának előbb-utóbb szembe kell nézni az öregedés problémájával. Ahogy Észak-Amerikában, úgy Európában is az életszínvonal javulásával és a jobb egészségügyi ellátással a születéskor várható élettartam is folyamatosan emelkedik.

Elöregedő civilizációnknak azonban néhány éven belül komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az előrejelzések szerint ugyanis 2050-re a 65 éves és az a felettiek aránya a mostani duplájára nő.

Emellett:

• 2050-re a az idősebb korosztály 80%-a alacsony jövedelmű országokban él majd (ez mintegy 1,3 milliárd embert jelent), a világ lakosságának 70%-a pedig városokban.
• Ahhoz, hogy 2050-re mindenkinek jusson elegendő élelem, a mostani termelést 70%-kal kell megemelni.
• 2025-től 2050-ig az idősebb emberek száma, duplájára, 1,6 milliárd főre nő, miközben a világ népessége csak 34%-kal nő ugyanezen időszak alatt.

Japánban már most mérhető a feszültség a fiatalok és az idősebb generációk között

Japánban a lakosság egyötöde már most is több mint 70 éves, ennyiben “előbbre” járnak az USA-nál és Európánál.

A japánoknak külön kifejezésük van az idős-problémára: ez a rou-gai (ろうがい). Eredetileg, szó szerinti fordításban olyasmit jelentett, hogy “idegesítő, bosszantó öregek, akiknek hatalma van”. Olyan egykor vezető beosztású öregekre szokás használni, akikre a fiatalok rossz szemmel néznek, mert ragaszkodnak a régi dolgokhoz, miközben elavult nézeteket vallanak, folyton beleszólnak mindenbe, feleslegesen okoskodnak.

Az elmúlt években a rou-gai-t már átvitt értelemben is használják, a népesség elöregedésével kapcsolatos problémákra, és a demográfiai aggodalmakra is.

Japánban komoly társadalmi feszültségeket generál, hogy a fiatalok úgy érzik, nem tudnak kiteljesedni

A japán fiatalok közül egyre többen érzik úgy, nem tudnak érvényesülni eléggé az öregek miatt, akiknek több pénzük és befolyásuk van. A fiatalok viszont szegények, és kilátástalannak érzik a helyzetüket – olvashatjuk a mnn.com cikkében.

Több tucat japán YouTube-videó szól arról, mennyire idegesítőnek látják a fiatalok az öregeket, akiktől nehéz közlekedni az utcákon, akik miatt egy órával tovább is eltart a délutáni  bevásárlás… Ez szörnyen hangzik, de ezek a videók is egyre aktuális problémára hívják fel a figyelmet:

2029-re Észak-Amerika demográfiai mutatói is elérik Japánét

Tíz év múlva a 65 év feletti idősek aránya Észak-Amerikában is eléri a lakosság 20% ​​-át. Japánban azonban, ahol már most társadalmi feszültségeket okoz a lakosság elöregedése, erős hagyománya van az idősek tiszteletének és a szociális biztonsági hálónak. De akkor mi fog történni Észak-Amerikában? A demográfiai változás ugyanis elkerülhetetlennek tűnik, viszont a társadalmi következményeivel egyelőre nem igazán számolnak.

Európa is öregszik, itt sem lesz jobb a helyzet

Ez a térkép azt mutatja, hogy  az öregedés 2060-ra leginkább Olaszországban, Németországban, Kanadában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban okozza még majd a legnagyobb problémát:

Mi a helyzet Magyarországgal?

A KSH adatai szerint Magyarországon a 65 év feletti idős népesség aránya  jelenleg 16 százalék. Ez az arányszám azonban 2050-re elérheti akár a 30 százalékot is! Vajon, fel vagyunk erre készülve?

Ezen az interaktív térképen is jól látszik a magyar népesség alakulása:

Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, 1870-2060

null

A társadalom korösszetételének változását jelzi az öregedési mutató, ami a gyermekkorúak és az időskorúak egymáshoz viszonyított arányát fejezi ki. Míg 1870-ben 100 gyermekkorúra 14, 1900-ban 21, 2001-ben 123, addig 2011-ben már 161 időskorú jutott. A népesség megoszlása korcsoport szerint:

Az ország megyéiben az időskorú népesség eloszlása sem egyenletes

Békés megye a legidősebb, lakosságának 26%-a tartozik a 60 év felettiek körébe. Az időskorúak aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb, ahol a lakosság kevesebb mint ötöde 60 év feletti. Az idősek az átlagosnál kisebb arányban élnek Hajdú-Bihar és Pest megyében is legalábbis ez is kiolvasható a KSH adataiból.

Ki gondoskodik majd rólunk, ha mi megöregszünk?

Az öregedés – hívja fel a figyelmet a mnn.com – Észak-Amerikában és Európa országaiban valószínűleg sokkal rosszabb helyzeteket teremt majd, mint a Japánban már tapasztalható “rou-gai”.

Az elkövetkezendő évtizedekben idős korba lépőknek ugyanis sokszor még saját lakásuk sincs, nem halmoznak fel anyagi tartalékokat. Ki fogja eltartani őket? Sokkal nagyobb arányban dolgoznak manapság a nők is, akiknek nem lesz idejük arra, hogy ellássák és gondoskodjanak majd idős szüleikről.

A nagyvárosok nincsenek felkészülve arra, hogy ekkora számban idősek egyáltalán közlekedni tudjanak benne – és még sorolhatnánk tovább a problémákat…

Végezetül: nehezíti a helyzetet, hogy ilyen demográfiai változásra az emberiség történetében még soha sem volt példa. Mi tapasztalhatjuk meg először, mit is jelent majd ez a változás a gyakorlatban.

Kiemelt kép: Pixabay