Életmód

A „boldog óra” adhat választ az ételpazarlásra

Korábban a témában:
  • Évente világszerte több mint 1 milliárd tonna (közel 680 milliárd dollár értékű) élelmiszer megy a kukába.
  • A globális mezőgazdaság által felhasznált ivóvíz 24 százalékát olyan termények előállítására használják, amelyeket soha senki fogyaszt el.
  • Ha az ételpazarlás egy ország lenne, akkor az Egyesült Államok és Kína után ennek az országnak lenne a legnagyobb az ökológiai lábnyoma.
  • Az Egyesült Államokban a szemétbe dobott hulladék első számú összetevője az élelmiszer.

Mindeközben a Föld lakóinak tíz százaléka, 1,3 milliárd ember nem jut elégséges élelmiszerhez, és alultáplált. A megdöbbentő adatok láttán az elmúlt években számos kezdeményezés indult azzal a céllal, hogy csökkentsék az ételpazarlást.

Van néhány előremutató kezdeményezés

Közülük egy, hol máshol, mint Finnországban, az S-market nevű szupermarkert 900 üzletében indult el Happy Hour, azaz boldog óra címmel. Ez egy két éves, az élelmiszer-pazarlás ellen indult kampány, amelynek lényege, hogy a szavatossági idő közeledte miatt már 30 százalékkal leárazott termékek árát közvetlenül a lejárat előtt 3 órával 60 százalékkal csökkentik – írja a New York Times.

Magyarul pontban 9 órától ezekben az üzletekben számos termék az eredeti árhoz képest 60 százalékkal olcsóbban beszerezhető.

Mika Lyytikainen, az S-market alelnöke elmondta, hogy a programnak azért is örülnek, mert így egyszerűen lehet csökkenti a veszteségeiket:

Ha 60 százalékos kedvezménnyel értékesítünk, akkor a bolt haszna elveszik, az árú eladásával már nem keresünk pénzt, de így is többet keresünk, mint ha ételt jótékonysági célra adnánk. Másrészt mostantól minden finn vásárolhat nagyon olcsó élelmiszereket is az üzleteinkben

– közölte.

A skandináv országok komolyan veszik az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet

Koppenhágában egy jótékonysági szervezet Wefood néven 2016-ban megnyitotta az első olyan, élelmiszer-fölösleget kínáló szupermarketjét, ahol a hagyományos láncoknál 30-50 százalékkal olcsóbban árusítják a termékeket. Az üzletben kapható tartós élelmiszerek viszont lejárt szavatosságúak, ettől azonban emberi fogyasztásra még tökéletesen alkalmasak.

A To Good To Go (Túl jó ahhoz, hogy kidobjuk) nevű mobiltelefonos alkalmazás szintén Dániából indult, és onnan terjedt el Európa-szerte. Az applikáció fejlesztői olyan éttermekkel dolgoznak együtt, amelyek egy-egy nap végén nem szeretnék kidobni az el nem fogyott élelmiszereket. Az alkalmazás segítségével megkereshetjük a közelünkben lévő éttermeket, ahol környezetbarát dobozban, alacsony áron kínált fogásokat vásárolhatunk. Az alkalmazás olyannyira sikeres, hogy jelenleg már 13 millió felhasználóval és 11 ország 25 ezer éttermével és pékségével kötött szerződéseket.

Hollandiában, Amszterdamban, Hágában és Utrechtben egyaránt betérhetünk az Instock (fölösleg) nevű étterembe, ahol a konyhára elsősorban a helyi Albert Heijn szupermarketekből kerül a külsőre nem tökéletes zöldség és gyümölcs, a másnapos kenyér és a megmaradt hús, illetve hal.

Mi a helyzet Magyarországon?

A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint egy év alatt 68 kilónyi élelmiszer-hulladékot termelünk Magyarországon. Ennek csaknem fele, a 49 százaléka egyértelmű pazarlás. Számokban ez azt jelenti, hogy a kidobott élelmiszer 450 ezer ember egész éves élelmiszer-ellátását elégíthetné ki.

Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele, pontosabban 42 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással a vásárlói oldalon is.

– írja a Tetplatform.

Címlapfotó: Facebook/ S-Market Vallila

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.